Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 6. Életmód, kultúra, egészségügy, vallás

az esküdteket pedig a közösség választotta a település legtekintélyesebb és egyben legtehetősebb emberei, a visegrádi elit közül. A bírói és esküdti körbe való tartozás bizonyos családok között öröklődött. A földesúrnak is érdeke volt, hogy a bírói hivatalt olyan személy töltse be, akit a közösség hallgatólagosan amúgy is vezetőjéül ismer el. Az önkormányzat vezetője a bíró, aki a külvilág felé képviseli a közösséget. A bíró őrizte a falu vagy mezőváros pecsétjét. A pecsét Visegrádon az évek során változott, az 1740-es években más pecsétet használtak, mint 1756, a kamarai igazgatás bevezetése után.

159 A pecsétre a hitelesség kedvéért is szükség volt, a hivatalos iratokat a jegyző készítette, és a mezőváros pecsétjével hitelesítették őket, hogy így az írni és olvasni nem tudók előtt is bizonyságul szolgáljon. A bíró kötelessége volt, hogy a határokra vigyázzon és megóvja azokat az elbirtoklástól. O vezette az évente legalább egyszer, általában Szentgyörgy napkor tartott határjárásokat, amikor megvizsgálták, és ha kellett, megújították a határjeleket (pl. ha határjelül földhányások vagy fába vésett jelek szolgáltak). A bírót általában egy évre választották, míg a jegyző több évig töltötte be szaktudást, írástudást igénylő hivatalát. A bíró kezelte a községi számadást is, feljegyezte benne a jövedelemforrásokat: pl. falu rétjének, földjének haszna, a földesúri haszonvételek községi bérlete. A kiadások között a katonatartás költségei és a dézsmaszedők ellátása szerepeltek.

160 Visegrád esetében különösen az előbbi jelentett komoly terheket a 18. század első felében. A katonatartás természetbeni szolgáltatásból is állt, mint pl. a beszállásolás. A katonákat és a tiszteket a jobbágyházaknál helyezték el, akik mind a személyt, mind lovát élelmezni tartoztak. A katonák a beszállásolás során sok túlkapást elkövettek, amelyek ellen a vármegye kevés védelmet nyújtott (bár pl. Visegrádon a beszállásoláskor kigyulladt jobbágyház kártérítési ügyében a vármegye pert indított). A mezőváros lakosságának a katonai szállításokból is ki kellett vennie a részét. A szállítások körül Viseg159 A régi visegrádi pecsét a visegrádi római katolikus anyakönyv II. kötetének 76. oldalán található, a 18. század végén használatosat közli Horváth Lajos: Pest megyei községek pecsétjei. Bp. 1986. 160 Magyarország története. IV71 541—544.1.