Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

esősnek és a fák alatt kaszálónak.

101 A közben eltelt évtizedekben a falu körüli domboldalakat és lankásabb hegyoldalakat kiirtották, itt voltak szántóik és szőleik. Ezeket az irtáseredetű földeket először csak 1728-ban sorolták a telki állományba. Az új határrendezést és a földek friss osztását bizonyítja, hogy a „tehetség" az igásállat száma alapján telkesgazdának minősülő csoport tagjai azonos nagyságú szántóföldeket bírtak telkeik után 3, illetve 1 1/2 pozsonyi mérő nagyságban. A határhasználat megszilárdulása és a lakosság elrendeződése a feudális adózási formáknak megfelelően fokozatosan történt, egész-, féltelkes, illetve zsellér kategóriába csak 1732-ben osztották be a falu lakóit.

102 A telki földektől független nagyságú, kedvezőbb adóelbírálású, új irtásföldek kialakítása 1728 után is tovább folyt a földesúr engedélyével. Egyedül a földeket irtó parasztcsalád szorgalma és munkabíró képessége szabott neki határt, hiszen ekkor már irtható terület csak az erdővel borított hegyeken állt rendelkezésre. 1755-re a sík területeken kívül kiirtották az erdőt és művelték a földet a Dobos-hegyen, a Disznós-hegyen, a Sziget-hegyen (német neve Simesberg) és a Fekete-hegyen.

103 A földművelés nehéz munka volt, nemcsak az erdőirtás, hanem a nehéz terepviszonyok miatt is, sok helyen a talajmegmunkálást ekével nem is tudták elvégezni, csak ásóval és kapával dolgoztak. Ezért a nehezen megmunkált földeken a külterjes gabonaművelést csak minimális mértékben folytatták, a földeket szőlőként hasznosították, vagy hüvelyeseket vetettek beléjük. 1755-ben a szántókhoz képest meglehetősen nagy volt a szőlők és a kertek területe. A szőlővel borított terület állandóan nőtt, 1755-ben is több olyan szőlőt írtak össze, amely még nem fordult termőre és így nem is adóztak utána. Mivel az irtásföldek nagysága nem függött a telekhányadtól, 1755-ben sok féltelkes családnak nagyobb irtásföldje, szőleje és 101 OL C 78. Az 1715. évi országos összeírás. Az 1828. évi országos összeírás. Pest megye. OL Filmtár 8377. doboz. 102 Az uradalmi összeírás 1732-ben kelt lakosságnévsorai már megkülönböztetnek egész, fél, negyedtelkes gazdákat, valamint hazátlan zselléreket. 103 EPrL Egyházlátogatási jegyzőkönyv, Liber 43. 1756. Feljegyzi azt, hogy a plébános földje, mely dűlőkben feküdt, kik voltak a szomszédos földdarabok birtokosai, és az adott földbe mit vetettek.