Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 4. A Starhemberg uradalom gazdálkodása és birtokszervezete

amely már megkívánta a robotosok munkáját is. A korai idők mezővárosi polgári státusa az anyakönyvekben is tükröződött, ahol a visegrádi lakosokat még cíviseknek nevezik.

88 Az 1703-ban készült megyei összeírás szerint Visegrád még egy összegben, csak pénzzel adózott földesurának.

89 1719-ben Kapny János vette át a néhány faluból álló uradalom vezetését. Előfordul, hogy őt is plenipotenciáriusként emlegetik, de a legtöbb iratban provisorként szerepel, amely megfelel a tiszttartói címnek, és így az uradalom vezetőjének a rangja az uradalmi méretekkel összhangba került. Kapny esküvőjét is Visegrádon tartotta. A Starhemberg korszakban a leghosszabb ideig állt az uradalom élén és annak gazdálkodási arculatát is meghatározta. A megye közéletében is részt vett, a megyei közgyűlésekre rendszeresen meghívták a kalocsai érsekség és a váci püspökség 'i "90 provisoraval együtt. 1742-ben már Jákob Nefther/Neffer a jószágkormányzó, vagy tiszttartó („plenipotentiarius seu provisor"), 1744 és 1746 között pedig Táborszky Nepomuk János viselte a tisztséget. A Starhemberg időszak utolsó tiszttartója Riegel József volt, aki egészen a birtok kamarai kezelésbe kerülésének az idejéig maradt hivatalában. (Riegel a későbbiekben is Visegrádon élt.) Az ő tevékenységének az idejére esnek a nagyobb arányú uradalmi építkezések (magtár, új udvarház, pincék), az új lakosság-telepítések Zebegényben és Kismaroson, valamint a gazdálkodás modernizálása a Visegrádon kívüli falvakban. Az adminisztrációs ügyeket vezető személyt felváltva nevezték hol számtartónak, hol írnoknak (rationista, scriba, actuarius). A tisztséget 1732-ben magyar ember, Pataky Mihály töltötte be, szép németséggel vezetve az elszámolásokat. Utódai közül 1744ben egy Fischer nevű személyről, majd 1751—55 között Hochkoffer Ferencről maradt fenn említés. Hochkoffer a magtár megépítése után kasznárrá lépett elő, és Fröhlich Mihály pincemestert A visegrádi lakosok cívis elnevezése az 1710-es évekre jellemző. A szomszédos falvak jobbágyait nem nevezik így, még akkor sem, amikor a falvak Visegrád leányegyházai voltak. Visegrád nagyközség római katolikus anyakönyvei. I. kötet. 1712—1728. PMLCP. II. 39. 1703. PML Közgy. jkv. 1720—1730-as évek.