Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)
II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 4. A Starhemberg uradalom gazdálkodása és birtokszervezete
A kőből épített pincék is a haladás irányába mutatnak, a pincékben gondosabb borkezelést elérve fejlettebb borászatot lehetett művelni. Az igényesebb borászatra utal a présházak megjelenése, ahol a szőlő taposása helyett a préselt szemekből készítették a bort. A modernebb, kőből épített borospincék feltűnése is inkább a 19. század közepe után vált általánossá Magyarországon. A visegrádi uradalom egy abszentista, a birtokaitól távol élő, onnan csak pénzt váró földesúr gazdálkodását mutatja, amelyben már a kapitalista gazdálkodás jegyei is felfedezhetők. A szorosan vett feudális szolgáltatásokon kívül (cenzus, kilenced) a földesúr és a jobbágyai közötti viszonyra a pénzközpontúság jellemző. Kevés az uradalmi kezelésben lévő gazdasági tevékenység, az allodiális és regálejogú jövedelemforrások nagy részét is bérbe adják az egyéb bevételi lehetőségeken kívül. (A képbe jól beleillik az uradalom természeti kincseivel, pl. erdeivel való felelőtlen gazdálkodás.) 1732-ben az uradalom két része között szoros kapcsolatot tartó révet már nem uradalmi kezelésben működtetik konvenciós révészek segítségével (mint pl. a szántód—tihanyi uradalomban, ahol szintén víz választotta el egymástól az uradalom szerves gazdasági egységet alkotó részeit). A révet az egyik visegrádi jobbágy bérli, aki az idegenek átszállítása után szerzett jövedelméből bért fizet, az uradalom számára végzett fuvarokért pedig készpénzt kap. 84 A nagymarosi serfőzőházat évi 500 Ft-ért bérli Geiger Mátyás vállalkozó, aki maga látja el sörrel belátása szerint az uradalmi kocsmákat. A téglaégető sem földesúri üzem, vezetője nem konvenciós cseléd, hanem teljesítménybérben fizetett alkalmazott. (A téglásmester sem szerepel a mezőváros úrbéres lakosainak a listáján.) Az 1732-ből ismert két legjelentősebb visegrádi hajós—fakereskedő vállalkozó csak az ölfa Pesten, illetve Budán elérhető árával számol el a tiszttartónak, a favágás, az erdőből való kihordás, a behajózás, szállítás és eladás munkáját maguk szervezik és irányítják, mint önálló vállalkozók. Az uradalmi ölfának az uradalom hajóin szállított részét a visegrádi jobbágyok szintén pénLd. a 48. sz. jegyzetet.