Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 4. A Starhemberg uradalom gazdálkodása és birtokszervezete

A kőből épített pincék is a haladás irányába mutatnak, a pin­cékben gondosabb borkezelést elérve fejlettebb borászatot lehetett művelni. Az igényesebb borászatra utal a présházak megjelenése, ahol a szőlő taposása helyett a préselt szemekből készítették a bort. A modernebb, kőből épített borospincék feltűnése is inkább a 19. század közepe után vált általánossá Magyarországon. A visegrádi uradalom egy abszentista, a birtokaitól távol élő, onnan csak pénzt váró földesúr gazdálkodását mutatja, amelyben már a kapitalista gazdálkodás jegyei is felfedezhetők. A szorosan vett feudális szolgáltatásokon kívül (cenzus, kilenced) a földesúr és a jobbágyai közötti viszonyra a pénzközpontúság jellemző. Kevés az uradalmi kezelésben lévő gazdasági tevékenység, az allodiális és regálejogú jövedelemforrások nagy részét is bérbe adják az egyéb bevételi lehetőségeken kívül. (A képbe jól beleil­lik az uradalom természeti kincseivel, pl. erdeivel való felelőtlen gazdálkodás.) 1732-ben az uradalom két része között szoros kapcsolatot tartó révet már nem uradalmi kezelésben működtetik konvenciós révé­szek segítségével (mint pl. a szántód—tihanyi uradalomban, ahol szintén víz választotta el egymástól az uradalom szerves gazdasá­gi egységet alkotó részeit). A révet az egyik visegrádi jobbágy bérli, aki az idegenek átszállítása után szerzett jövedelméből bért fizet, az uradalom számára végzett fuvarokért pedig készpénzt kap. 84 A nagymarosi serfőzőházat évi 500 Ft-ért bérli Geiger Mátyás vállalkozó, aki maga látja el sörrel belátása szerint az uradalmi kocsmákat. A téglaégető sem földesúri üzem, vezetője nem konvenciós cse­léd, hanem teljesítménybérben fizetett alkalmazott. (A téglás­mester sem szerepel a mezőváros úrbéres lakosainak a listáján.) Az 1732-ből ismert két legjelentősebb visegrádi hajós—fake­reskedő vállalkozó csak az ölfa Pesten, illetve Budán elérhető árával számol el a tiszttartónak, a favágás, az erdőből való kihor­dás, a behajózás, szállítás és eladás munkáját maguk szervezik és irányítják, mint önálló vállalkozók. Az uradalmi ölfának az ura­dalom hajóin szállított részét a visegrádi jobbágyok szintén pén­Ld. a 48. sz. jegyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents