Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 4. A Starhemberg uradalom gazdálkodása és birtokszervezete

végső szakaszára jellemző, korábban a visegrádi erdők nagyobb igénybevételnek voltak kitéve. 1709-ig, a budai kamarai adminisztráció megszüntetéséig a Starhemberg birtokos család uradalmi igényein kívül a visegrádi uradalom erdeiből látták el a kamarai adminisztráció hivatalait tűzifával és innen került ki a kamarai alkalmazottak illetményfája is. A hivatal által felhasznált famennyiségnél sokkal nagyobb tételt képviselt magának a budai katonai garnizonnak a tűzifaszükséglete, amelyet a Visegráddal kapcsolatos kamarai elképzeléseknek megfelelően, főként innen szereztek be. A kamarai igények fedezésére Piaty János császári erdőinspektor testvére, Piaty Péter személyében külön császári erdőmester is tevékenykedett a visegrádi erdőkben és lakott Visegrádon.

69 Piaty illetékessége elvben csak a kincstár és a katonaság számára történő fakitermelés irányítása volt és területileg is a kincstár számára rezervált erdőkre terjedt ki. Visegrádon azonban a földbirtokosnak is volt erdőmestere — mint akkor nevezték — fővadásza, tehát az erdők kettős kezelés, illetve irányítás alatt álltak. Piaty favágatási és szállítási ügyekben nem is az uradalommal, hanem Pest megye tisztviselőivel tárgyalt.

70 A visegrádi erdőkből még 1725-ben is vágtak és szállítottak fát a kincstár számára. Bár a kamarai hivatalok ellátására szolgáló fa mennyisége ekkor már pontosan meg volt szabva — 1000 ölnél nem lehetett több évente—, ez a birtokos család által ellenőrizhetetlen közös erdőhasználat tág lehetőséget adott a visszaélésekre. 1725-ben panaszolta a Starhemberg család, hogy Zenegg Kristóf, a budai kamarai adminisztráció főszámvevője a megszabott 1000 öl tűzifán kívül még 800 ölet vágatott a visegrádi erdőkből, ám ez utóbbi tételt már a saját zsebére adta el.

71 A kincstár számára rezervált erdők valószínűleg a Kaiserwald erdőrészben feküdtek, mert az 1755-ben készült erdőleírásban ez az egyetlen német nyelvű helynév az erdő magyar dűlőnevei és határnevei között.

72 69 OL E 279. 1707. okt. 21. N:2., uo. Lajstromkönyvek 63. 1. 1699. 70 OLE 279. 1707. okt. 21.N:2. 71 PML Közgy. jkv. 1725. jún. 20. 12. 1. A közgyűlésről készített jegyzőkönyv mellékletei közé a Starhemberg család panaszlevelét is bemásolták. 72 A helynevek között vannak olyanok, amelyek ma is léteznek, mások németre fordított alakjukban éltek tovább, némelyek eltűntek. (Öreg Pap-hegy, Apát-