Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

engedélyt nem kért rá. Amikor Cegléden laktak, szabadon használták Csemőt. Sosem hallotta, hogy körösi föld lenne. Az itt levágott tatárok hulláinak eltemetése is ezért hárult a ceglédiekre. 4. Hevesi (Heuesy) Ambrus, 50 éves vallja: mikor Cegléden Bíró (Biro) Pétert szolgálta, a Csemő erdejét szabadon használták, csak a ceglédi csősztől kértek erre engedélyt, Csemőt ceglédi földnek tudja. 5. Hegedűs Pál, 45 éves vallja: mikor Cegléden Molnár (Monos) Balázst szolgálta, akkor a barmot szabadon őrizték Csemőn, de ha körösi barom érkezett oda, azt nagyon ellenezték, s nem engedték. 6. Hoberda Mátyás, 61 éves vallja: mikor Cegléden Mészáros (Mészáros) Benedek szolgája volt, szabadon őrizte a barmot Csemöben, sosem hallotta, hogy az körösi föld lett volna. Erdélyi András a tatárokat ceglédi földön vágta le. Február 28. — Várkonyi (Varkony) tanúk: 1. Pető (Pető) András, 45 éves vallja: mikor Cegléden szolgálta Mészáros (Mészáros) Benedeket, Csemőből a fát szabadon hordták, nem ellenezte senki, mert nem körösi, hanem ceglédi föld volt. 2. Nagy (Nagy) Pál, 44 éves vallja: mikor Cegléden szolgálta Cseke Mátyást, Csemő erdejét nappal szabadon hordatta, nem hallotta, hogy körösi föld lett volna, hanem ceglédi. Február 28. — Tiszavezsenyi (Tisza Vesén) tanúk: 1. Kun János, 40 éves vallja: mikor Cegléden Tóth (Tott) Imrét szolgálta 6 évig, annak barompásztora volt, szabadon járta Csemőt. Senki sem mondta, hogy az körösi föld lenne, s Kistelekről sem hallotta ezt, de azt hallotta, hogy bizonyosan ceglédi. 2. Bekény (Bekeny) János, 58 éves vallja: Cegléden szolgálta Mészáros Benedeket és Molnár (Monas) Balázst, s 14 évig járt a barommal Csemöben. Soha nem ellenezték a körösiek. Erdélyi Andrásnak is elég pecsenyét sütött a strázsahely alatt, de soha nem hallotta, hogy Csemő körösi föld volna, azt mondták, az ceglédi föld. Erdélyi András a tatárokat bizonyosan ceglédi földön vágta le. Erre a tanúk is megesküdtek. Tanúvallomásaikat titkosan leírta maga Bekény János tanú és Bán (Bon) Gergely. Március 21. — Körösi tanú: 1. Mészáros (Mészáros) Mihály, 37 éves vallja: atyjától, Mészáros Benedektől hallotta, hogy mikor Erdélyi András Csemöben a tatárokat levágta, a körösiek azt mondták, hogy azok ceglédi földön vannak. Mikor azután atyja Budáról „az hírmondásból megjött s a kártól, a fizetéstől megmentette őket, azután a körösiek örömest az ő földjüknek mondták volna azt a helyet, ahol a levágott testek voltak, de nem lehetett, mert előbb nem mondták azt, hogy az ő földjük. Mikor ő Cegléden lakott, a Csemő fáját szabadon hordták, s marháik szabadon jártak benne. Március 21. — Gyömröi (Giemre) tanú: 2. Udvary (Uduary) Miklós, 37 éves vallja: mikor Cegléden bátyját, Varga Jánost szolgálta 3 évig, szabadon járta Csemőt a barommal, s bátyja azt