Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

1650. No. 4. 56. Tanúvallomások a Pécel (Péczel) és Csaba közötti határról Fáy (Fai) Istvánné Rőthy (Röti) Katalin kérésére. 1. ? 33 éves vallja: 3 évvel ezelőtt, mikor másfél évig Kókán (Koka) lakott Süli (Suly) Mihály nevű bátyjával együtt, ki Úrin (Ury) lakott, 1000 dinnyét (!) vitt egy szekéren. Átmentek Pécelen, mely akkor puszta volt, és Süli Mihály az út mellett Csaba és Pécel között egy nagy széles követ mutatott neki, hogy az a Csaba és Pécel közötti határ. A kőnek csak a felső széle volt kinn, mint most is. 2. ? vallja: Pécelről sokáig úgy vélte, hogy Lőcsödhöz tartozik, mert közel van hozzá, s az is Fáy (Fay) úré. Kb. 3 éve egyszer egy csabai szekéren ült, s az azon ülő Széky (Széky) Mihály egy vizet Kút-völgynek (Kut Völgy) nevezett. 0 megkérdezte, melyik az a Kút-völgy. Amaz azt mondta, majd meglátja. Mikor odaértek, nem pécelinek, hanem locsodinak mondta. Atyjától úgy hallotta, úgy került Csabához, hogy a király konyháján kifogyott a fa Budán, és a csabaiak szállítottak oda fát, így kapták meg a Kút-völgyet. A Kút-völgy Locsod, Isaszeg, Pécel és Túz (Thuz) között van, sehol nem határos Csabával, hanem harmadik határolója. 3. ? vallja: látta, hogy Locsod felől jöttek (?) csabaiak, de nem tudja, hogy Kút-völgyétöl vagy Locsodról. 4. Gira Mátyás, galántai Esterházy (Eszterhazy) Ferencnek 70 éves szentlászlói (Szent Laszlo) jobbágya vallja: ő a Pécellel és Csabával is határos Isaszegen (Issza Szegh) született. Ezelőtt 4 évvel határt találtak Pécel és Csaba között, egy nagy fehér követ. Ezenkívül Csaba felől az erdőn 3 fóldhatárjelet, melyek az emberek öléig értek fel. A tanú isaszegi ember fia volt és attól hallotta, hogy azt a szélét, melyet Kút-völgynek neveztek, most Dusnoknak (Dúsnak), Kömlődnek (Gomlőd) hívják. Hallotta atyjától, hogy „káplánsághoz való volna", de nem tudja, miképpen. Tudja, hogy Kút-völgye nem Csaba és Pécel között van, mert Csaba Buda felől van, Pécel pedig Csabán innen. Kút-völgy Pécel és Isaszeg között van és Csabához harmadik határos. Mikor a határra vitték, Kút-völgy és Pécel között kettős határt találtak, olyan magasra hányva, mint egy feljebb nevezett hármas határ, azt a péceliek és csabaiak akkor Kút-völgy és Pécel közti határnak mondták. Soha nem hallotta, hogy a Kút-völgyi erdőt a csabaiak élték volna, hanem hogy a péceliek. 5. Súlyos (Súlyos) András, Verebélyi (Verebely) Jánosnak 66 éves tárcsái (Tarcza) jobbágya vallja: 3 évvel ezelőtt a péceliek Váci (Vaczy) Varga János bírósága idején a határt járva látták, hogy a fehér kő az úton Csaba felől kívül volt. Ugy tudja, hogy Isaszeget ők Csíktarcsáról (Csik Tarcza) 40 esztendeje „kövedték", de egy esztendőben „elhagyták". A náluk lakó sánta Bodrogi (?) (Bodragy) Gergely is 13 évig bírta az isaszegi határban a Pécel felől való rétet. Volt ott egy Katona-kút (Katona Kut) nevű forrás. Annál tovább nem jöttek a csabaiak, a Kút-völgy nevű erdő pedig „a péceli határon által van".