Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

szekéren ült, s az az ember, kinek Szily Mihály a sógora, azt mondta neki a Kút-völgyi erdőről, hogy az nem péceli, hanem locsodi. Úgy hallotta atyjától, hogy Csabához tartozik, mert mikor Budán a király konyháján kifogyott a fa, a csabaiak a Kút-völgyi erdőből küldtek. Kút-völgy, Locsod, Isaszeg, Pécel és Túz között fekszik, sehol sem határos Csabával, „hanem harmadik határ hozzá". A harmadikra: látta, hogy a csabaiak Locsod felől hordtak fát, de nem tudja, Kút-völgyről, vagy Locsodról hordták-e. Mostani útjukon is kb. 10 szekér fát láttak vinni, de nem tudja, Locsodról vagy Kút-völgyről vitték-e? Hogy a Maglód Pécelhez tartozott-e, mikor Pécel puszta volt, nem tudja. 4. Cira (Czira) Mátyás, Esterházy (Esterhazi) Ferencnek 70 éves, Szentlászlón (Sz. Laszlo) lakó jobbágya vallja az első kérdésre: ő a Pécellel és Csabával határos Isaszegen született. Ezelőtt 4 évvel a Pécel és Csaba közötti országúttól, ahol Pécelről Buda felé mennek, egy-két hajításnyira egy nagy fehér követ, azután Csaba felől az erdőben három hányott határt látott. A másodikra: Isaszegen élő atyjától hallotta, hogy a Kút-völgynek nevezett helyet most Dusnoknak és Kömlődnek (Gomlőd) hívják. Az atyja Közerdőnek (Köz erdő) mondta, s régen az isaszegiek így nevezték. Azt is hallotta atyjától, hogy Kút-völgy nem Csaba és Pécel között van. Isaszeg Pécelen innét van. Kút-völgy pedig Pécel és Isaszeg között és „Csabához harmadik határnak mondatik". Kút-völgy és Pécel között kettős határjelet találtak, olyan magasakat, mint az említett hármas határ, s ezt a péceliek is, a csabaiak is Kút-völgy és Pécel közti határoknak mondták. A harmadikra: nem tud semmit. A negyedikre: nem hallotta, hogy a Kút-völgy-erdőt a csabaiak használták volna, de a péceliek igen. 5. Súlyos (Sullyos) András, Verebélyi (Verebeit) Jánosnak 66 éves tárcsái (Tarcha) jobbágya vallja az első kérdésre: kb. 3 évvel ezelőtt Varga János volt a péceli bíró, s őt kivitték és látta az úton Csaba felől a fehér követ. A másodikra: úgy tudja, hogy Isaszeget Csíktarcsáról (Csík Tarcha) 40 éve „követték". Sánta Bodroghy (Santa Bodroghj) Gergely 13 évig bírta az isaszegi határban Pécel felől való Rákost. A Kút-völgyi nevü erdő Csaba és Kút-völgy közt a péceli határban volt. A harmadikra: mikor Pécel puszta volt, határát a csabaiak használták, mert a csabaiaknak nincs elég rétjük. Maglódot (Maglód) nem tudja. A negyedikre: semmit sem tud válaszolni, (magyar—latin) 1649. No. 7. 50. 1649. december 9-én Battik (Batik) János alispán megbízásából a Vácott (Vácz) lakó Varga János és a Tordán lakó Tönköly (Tenkeli) István es-