Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

sit András özvegyének Thurzó (Turzo) Juditnak jobbágyai; Bial (Bjal) faluból: Káthai (Kathaj) János, Tóth (Toot) János, kik Szörényi (Zerenj) János és Tolnai (Tolnaj) János jobbágyai, Pátyról (Pathj): Kovács (Kouacs) János, Csorna (Czoma) Gáspár, Károlyi (Karolj) János, Gáspár János, Bosnyák (Bosznják) Tamás jobbágyai és Végh (Vegh) Balázs, ki a Pátyon lakó Etyeky (Etjekj) István jobbágya. Bosnyák Tamás embere, Márton deák sürgette az alispánt, hogy az ítélet szerint a végrehajtást végezzék el. Etyeki István prókátora Fussy (?) János javasolta, hogy a végrehajtást mellőzzék, utalt a nádori parancsra s egyéb közleményekre. Az ügy folytatását július 10-ére halasztották, (magyar—latin) 1630. No. 1. 11. Ecsek, 1630. június 20-án Ráday (Radaj) András alispán megbízásából Földváry (Feöldvarj) György PPS vármegye szolgabírája és vele Garai (Garaj) Farkas esküdt kiszálltak a Nógrád vármegyében fekvő Szécsény (Sechenj) várába, hogy gróf Pálffy (Palfi) Kata kérésére megállapítsák egy Ecsek possessiohoz tartozó irtványföld birtokjogát. Kérdések: « Hogy a Veres-cseres-erdő (Veres cseres erdő) avagy Haraszt (haraszt) alatt való parlag irtvány Ecsekhez (Echekj) tartozott-e? « Mely parlag irtványról a gecseiek (Geche) az ecsekiek fürtös marháját elhajtották, s a nevezett parlag jövedelme emberemlékezet óta az ecseki urakat illette? A vizsgálat során kihallgatott tanúk: 1. Pála (Pallia) Mátyás, Nyáry (Nyarj) Istvánnak Hévízen (Heviz) lakó 60 éves jobbágya vallotta: elejétől fogva tudom, mióta emberi észt említek, hogy a parlagon felül, Buják (Buják) felőli erdőt, a nagy cseres harasztot, mind pedig a mutatott Veres-cseres-erdő előtt levő irtványföldet biztosan ecsekinek tudja, és nem gecseinek, és azokat a földeket is mindig Ecsekre hordtam, s bizonyosan tudom és ezután is mindenkoron azt vallom felőle, hogy amikor Sárfi (Sarfi) György a határt járta a szolgabírákkal, mert elhajtotta Ecsődy (Ecsödi) Benedek Bujákban a disznajukat, de mivel Sárfi György uramat behívták Bujákba és ott jól tartották, megbékéltek, hogy a határt „az veres cserjés allját Ecsekhez" tartozónak tartják. 2. Hegyi (Hegy) Márton, Tassy (Tassi) Jánosnak Kókán (Coca) lakó 40 éves jobbágya azt vallja, hogy ő 13 esztendeig lakott Ecseken, és a megmutatott Veres-cseres-erdőt vagy haraszt alatti irtványt törte fel a gazdája Surányi (Surány) Benedek számára, és mindenkor ecseki földnek tudta és sohasem hallotta, hogy gecsei föld lett volna.