Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Tudják-e, hol van Aszódszentkereszt határa? « Melyik helyet mint hívnak és hogy Trinczes-berek (?) (Tnnczes Berek) éppen Kartal (Kartal)) felől át a földhányásig, onnét a Réteken (Retek) át a Kút-forrására (Kut Forrása), onnét a Mácsai útra (macsa) Ut), amin hajdan Hatvan és Buda felé jártak, onnét az Iharos Forró-kutacskára (forró kutatcka) és Kapuhelyre, Aszódszentkereszthez való igaz határ? « Tudják-e, hogy amelyik erdőt az aszódszentkeresztiek most is békével bírják, ott nem vitás a határ? « Tudják-e, hogy nem a patakmosáson megy a határ végig, hanem csak némely részeken, a kezdetnél, mert a patak csaknem Aszódszentkeresztig megy be? A kihallgatott tanúk: 1. Meszes Benedek, 39 éves balassagyarmati (Balassa Giarmattja) lakos vallja: 3 évig őrizte a lovakat Aszódszentkereszten, mikor puszta volt, s mikor a lovakat gazdájával odahajtották. Kijöttek a bagi gondviselő ispánok: Csór (Csor) Gáspár, Köles András és Gergely (Gergelj) diák. Ezek hárman mutogatták Aszódszentkereszt határát. Elkezdvén Kartal felől a Kis-árkon (Kis arok) felül, a Szarvas-tó helyétől és azon felől csaknem az ötös fától fogva alá, ismét attól fogva, amint az Sós út (Sos Ut) hasítja, a Trinczesbereknél és a szelíd almafára Aszódszentkereszt és Bag között az igaz határ, onnét ismét a Trinczés-berektől fogva ismét a hajdani országút hasítja az aszódszentkereszti Kerékkötő-szurdokra (Kerek kötő surdok) a határt bizonyosan, ismét a szurdok felett a parton a hármas határ napkelet felé az egyik határ, Kartal a dél felől való határ, a bagi határ ismét napnyugat felől van. Az aszódszentkereszti határ az, mely napnyugat felöl való határt a bagiak megszaggattatták az ekével, de ugyan mégis megismerszik, ismét a Kerékkötőszurdokhoz csak közel lévő vad körtvély törzsöknél, azon belül a rét szélében ismét egy bizonyos hányott határ, ismét a rétre által a Vízfolyásban lévő kettős fűzfára, mely fűzfák mellett volt hajdan által a vízen által az helet (?), amint ismét ugyanezen hajdani út hasítja által a vízen a Harmincnyilas (harmincz nilas) széliben lévő vad körtvélyfára, onnét ismét az körtvélyfától megint az országút mellett lévő kútra, a kúttól ismét fordul egyenesen át a Mácsai útra, ahol ezen hajdani úton egyenesen át Baghoz való föld van, ismét a úton felül aszódszentkereszti föld. Innét ismét felfordul a Mácsai úton a határ az Iharoson belül levő két bizonyos határra és a kapu szélére, napkelet felől a Mácsai úton Aszódszentkereszthez való föld van. Ezeket a helyeket mutatták a tanúknak a gondviselő emberek, és ő is meg tudta azokat mutogatni. 2. Tar Albert, Barátnaky (Barátnak)) Istvánnak Heréden (Heréd) lakó 85 éves jobbágya vallja: Strucz (Sturczl) Ferenc idejétől fogva, és most Szelényi János idejében is, úgy tudja, hogy az aszódszentkeresztiek szabadon bírták a Trinczes-berektől fogva fel a Szarvas nevü helyig és ismét a Trinczes-berektől fogva az aszódszentkereszti Kerékkötő-szurdokig. Mást nem tud vallani.
