Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
szálltak Győrökre (Giörök) és Egry (Egri) István kérésére tanúkihallgatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Tudják-e, hogy a Mácsa és Újfalu (Uyfalu) felől Szilágy (Szilagj) felé feljövő Ó útnál (O ut) a rakottakon kívül van egy hányott határ, majd a Bércen fölmenvén, a Gallami-rét (Gallamj rét) völgyén át, onnét a szántóföldek között ki a három határhányásra, amit azelőtt a györkei határnak neveztek, először onnét a Fekete-peres-erdőtől (Fekete Peres erdei), föl a Bércen és az úton, onnét „délszínre" fordulva, a püspökhatvani (Püspök Hatvan) szántóföldek között van három hányott határ, onnét a Vásár-hegyre (Vásár hegy) és a patak mellett van egy hasított határ a Kállai út (Kállaj ut) felől, onnét menve a püspökhatvani vízfolyás mellett egy „tölgyfára", melynek a tövén három szál fa van, az egyike jegyes, ismét egy kicsit Püspökhatvan felé menve van egy nagy kő, amin kereszt van, ott egy darabon rétség van lefelé Györkéig (Giörke), amit a „györkiek tartanak az Nagy Árokra [Nagy-árok] ki", az árok végében kő volt, de két hányott határ is van, az egyik püspökhatvani, a másik Györké felől györki határ. Azon alul napkelet felől ecskendi, úgy tartják Györknek az országúton belül, a Kerek-réten (Kerek Rét), ahonnét a hajdúk a püspökhatvaniakat elhozták? « „Tudják-e, hogy györkei határban vagyon?" A kihallgatott tanúk: 1. Dobó (Dobó) Mihály, Szelényi (Szelini) Jánosnak 45 éves keresztúri (Kereszt Ur) jobbágya vallja: 12 évvel előbb a Szilágyon lakó öreg Hegyi (Hegj) Mátyástól hallotta, hogy a Vásár-hegy és a Kállai út az igaz határ Püspökhatvan és Győrök között. Ahol most esküt tett, ott három határ volt, az egyik györki, a másik szilágyi, a harmadik hatvani. Hallotta Hegyi Mátyástól, hogy a hatvaniaknak ezt mondta: „im az püspök hatvani tot bestje kurva fijak megh nem elegesznek az sokkal, de bizon az kevéssel is megh köl elégedni". Hallotta a Tenőn (?) lakó Nagy (Nagj) Miklóstól, szilágyi fiútól, hogy a Gallami út mellett való Peres-rétet györki ember irtotta, melyért most a hatvaniak veszekednek. Vallja, hogy azon a hármas határon, melyen most megesküdött, előbb is megesküdött a határra hat ember, de a váci püspök ispánja, Füle Albert nem hagyta, hogy a szilágyi hat ember megvallja, melyik hová való határ. 2. Béres (Béres) András, Szelényi Jánosnak 35 éves keresztúri jobbágya vallja: hallotta, hogy „az kállai útnak alól mellette" lévő vízfolyás hasítja a határt Győrök és Hatvan között, azon patak mellől ismét a Vásár-hegyre megy ki. 3. Máthé (Máthé) Pál, Horváth (Horuát) Györgynek 75 éves romhányi (Romhan) jobbágya vallja: mikor még Hatvan és Győrök puszta volt, több társával ment az országúton és beszélgettek Püspökhatvanról. Csoda, hogy meg nem szállják, mondták a társai, erre válaszolták: nem szállják meg, mert nagyon kicsi határa van.
