Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
19. Tár (Taar) Mátyás, Baranyay (Baraniai) Gáspárnak Hartyánban (hartian) lakó, 50 éves jobbágya vallja: a Gallami úton fölül egy darab rét Győrökhöz való volt, de a györkiek zálogba adták a püspökhatvaniaknak. 20. Dózsa (Dosa) Gergely, Esterházy Miklósnak Cseriben lakó, 70 éves jobbágya vallja: a Gallami úton fölül püspökhatvani ember rétje volt. 21. Lajos (Laios) Albert, Lónyay (Lonai) Gáspárnak 70 éves surányi jobbágya vallja: a Gallami úton fölül püspökhatvani föld van. 22. Lajos (Laios) Máté, Lónyay Gáspárnak 70 éves surányi jobbágya vallja: a Gallami úton fölül püspökhatvani föld van. 23. Kisfalusi Tóth (Tot) Mihály, Csorgál Jánosnak 70 éves, Gután lakó jobbágya vallja: úgy hallotta, hogy a Gallami úton fölül püspökhatvani föld van. 24. Hegedűs Simó, Gesztelyi (Gesztheli) Jánosnak 60 éves, Gután lakó jobbágya azt vallja, amit a huszonharmadik tanú. 25. Drenoczki András, Palásthy (Palásti) Tamásnak Kókán lakó, 50 éves jobbágya vallja: a Gallami út melletti három hányott határ közül az egyik püspökhatvani, a másik györki, a harmadik szilágyi. 26. Drenoczki Imre, Palásthy Tamásnak 32 éves jobbágya azt vallja, amit a huszonötödik tanú. 27. Keresztúri (Keresztúr)) Tamás, Herencsényben (Herencsen) lakó 50 éves nemes vallja: a Gallami úton fölül egy darab rét püspökhatvani embernél volt zálogban, de az györki föld. 28. Kanyó (Kanio) Dömötör, Herencsényben lakó 60 éves nemes vallja: a Gallami úton fölül püspökhatvani ember rétje volt, Nagy Lőrinc volt a neve. A Gallami út mellett egy keresztes követ is találtak a rét szélében Győrök felé, a kő mellett kétfelől két tölgyfa van. (magyar—latin) 1653. No. 9. 97. 1653. október 14-én Ráday (Radaj) András, PPS vármegye alispánja megbízásából Varga János, Vácott (Vacz) lakó, Tönköly (Tenkel) István, Tordán lakó és Fráter (Fráter) Balázs, Vácott lakó esküdt kimentek a Püspökhatvan (Püspök Hatvana) és Győrök (Giörök) közti vitás földre Egry (Egri) István kérésére tanúvallomásokat szedni. A tanúknak feltett kérdés (De utrum) a györkei határról: « Tudják-e, hogy korábban, ahol Mácsa és Újfalu (Uyfalu) felől az Ó út (O ut) feljön Szilágy (Szilagj) felé, a rakottakon kívül van egy hányott határ, a Bércen (Bérez) fölmenvén a Gallami-rét (Gallami Rét) völgyén át, onnét a szántóföld között, ki a három hányásra, s ezt határt nevezték azelőtt györki határnak. Először onnét a Fekete-peres-erdőről fel a Bércen az Ó úton, onnét dél felé fordulva a püspökhatvani szántóföldek között van a három hányott határ, onnét a Vásár-hegyre és a patak mellett van egy hányott határ a Kállai
