Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
4. Veres (Veress) János, Puchrain úrnak 73 éves Tótfalun (Tot falu) lakó jobbágya vallja: egy békásmegyeri (Békás Megjer) öreg embertől hallotta, hogy a Mester rétje végén, a Duna felől van a szentendrei határ. „Az úton által Szencze felé a kis tora megyén által szintén az közép in". 5. Idősb Kerek István, Esterházy (Eszterhazi) Ferencnek 80 éves pócsmegyeri (Pöcs Megjer) jobbágya vallja: hallotta, hogy a Szentendréről Budára vezető út mellett van egy verem. 6. Vincze János, Esterházy Ferencnek 80 éves pócsmegyeri jobbágya vallja: bátyjától hallotta és öreg emberektől, hogy a Mester rétjéig az úton túl van a szentendrei határ. Úgy vallott, mint az ötödik tanú. 7. Bodrogi (Bodragj) János, Esterházy Ferencnek 70 éves pócsmegyeri jobbágya azt vallja, amit a hatodik tanú: „az út mellett az mely verem és halom vagyon", addig tart a szentendrei határ. Pomázról semmit sem tud mondani. 8. Sellingi Márton, Puchrain János Kristóf gróf 80 éves, Óbudán (Ó Buda) lakó jobbágya vallja: a szentendrei határ a Bolhaváron (bolha var) felül van, a Mester rétjénél. Ott egy domb is van a Duna felől való végén, az úton a szentendreiek Budára járnak. 9. Lengyel (Lengyel) Máté, Puchrain grófnak Óbudán lakó, 99 éves jobbágya vallja: Szentendre igaz határa az országút mellett van, melyen a szentendreiek Budára járnak. A határ a Kis-, másként Kerek-tónál van, „Szentendrén alól", Pomázról semmit sem tud. 10. Szabó (Szabó) Imre, Puchrain grófnak 90 éves, Monostoron lakó jobbágya vallja: Szentendre igaz határa a Duna felől megy a Mester rétjére a Bolhaváron fölül, onnan ismét a Kis-tóra. Az is Szentendréhez tartozó föld, mert onnét Pomáz felől van egy faragott kő határ, onnan ismét a Rekettyebokorra (rekettje búkor) megy, a Csikó földjére, ami pomázi föld, onnan ismét Kőszálra (Kö Szál) megy, s ez igaz határa Szentendrének, (magyar—latin) 1652. No. 8. 85. 1652. augusztus 23-án Szelényi (Szelini) János, Hont (Honth) vármegye alispánja megbízásából Egry István, Hont vármegye szolgabírája és Palojtai (Paloitai) István esküdt Balassagyarmaton (Balasa Gyarmat) Vámossy (Vámossi) István özvegye, Aszalay (Aszalay) Erzsébet kérésére tanúvallatást végeznek Bensa Balázsról és Bensa Simonról. A tanúknak feltett kérdések: « Tudja-e, hogy egy Bensa Balázs nevű ember Drino nevü faluban lakotte, s mikor mint jobbágy nem akarta szolgálni urát, Palásthy (Palásti) Miklóst, maga helyett más jobbágyot állított? Azután Bensa Balázs mint erőtlen vénember koldulással kereste kenyerét, s mint koldus, a falu szélén lakott?
