Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Kunjakabkorhány, Mámahomoka, Csődörhomoka, Bösztörszállása (1462), Pákaszállás (1472), Félegyháza (1389, 1424) stb. (211) • Kecskemét-szék Györffy György Kecskemét-széket feltételesen az Iloncsuk (Ilunchuk) nemzetséghez kapcsolta, ám ennek a nemzetségnek még a léte is kérdéses. Valószínű ugyanis, hogy nem valódi, beköltöző kun nemzetség, hanem egy személynévből keletkezett ágnév, melyet 1452-ben a dédunokák kreáltak. Kecskemét királynéi birtok 1424-ben a környékén lakó kunokkal együtt. (212) Maglod-i László 1439-ben kecskeméti ispán és kunbíró (Comes de Kechkemeth et Judex comanorum) (213) Kecskemét-szék első okleveles említése 1472-ből származik, az utóbbi alkalommal azt írják, hogy Othasylyszállás Kecskemét-székben van. Kecskemét-szék szervezetének további említései 1476, 1491. (214) Maga Kecskemét szék szervezete tehát 1439-1465 között alakulhatott ki. Pálóczi-Horváth András véleménye fejezheti ki helyesen a tényeket, amikor azt állítja, hogy ennek a széknek a gyökereit nem annyira a kun nemzetségi múltban, mint inkább a királyi-királynéi mezővárossá fejlődő Kecskemét tényében kell keresnünk. (215) Kecsekemét városa azonban csak a székszervezetnek adott otthont, melynek területe körülötte helyezkedett el. Kevés helységét ismerjük: Bene (1424), Othasillésszállása (1472), Szentkirályszállás (1488, 1490), Lajosszállás (1491), Köncsögszállás (1509) stb. (216)