Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

az Alther összetett névben az "er" embert jelent. Ennek a jelentése tehát kiváló ember. A kérdéses szállás fiatal lehet, vagy róla vagy közvetlen elődeiről nyerhette a nevét. (Minden esetre semmi köze sincs az "átokhoz", ahogyan később a magyar nyelvi környezet "értelmezte", minek következtében Átokháza alakban rögződött ez a településnév.) A Bethemer nemzetségből származók 1452-ben megosztották a jakabbszállási kun kapitányságot a Halas-székben az Eremen Tamás nemzetségének tagjaival, mert közös őstől származnak. (204) A kun székszervezetek forrásai közül kiemelkedik Marcali Jánosnak, a királyi kunok ispánjának 1456. aug. 16-án kelt rendelete a Halas-széki kunok igazgatására és törvénykezésére nézve. Mátyás király ezt 1469. jul. 14-én a Halas-szék kunjainak kérésére megerősítette, a kérést Zil-i Benedek kaskantyúszállási kun terjesztette elő. (205) Részletesen nem tárgyaljuk mert szorosan nem tartozik a témánkhoz. A Halas-székhez tratozó Gyarmanszállása birtokot és annak kapitányságát Mátyás király 1459-ben Moys kunnak adomáynozta. (206) Tóth Domonkos és László kunkapitányok engedélyt kaptak 1473-ban a királytól, hogy a Halas-székhez tatozó Csólyosszállása, Fej értő, Majosszállása és Kempecszállása nevű helyekre lakosokat telepítsenek. (207) Cherchy Bálint kunkapitány 1475-ben kapott hasonló engedélyt a királytól a Halas-székhez tartozó Törtelszállása, Köncsög és Bocsaszallasa helyek benépesítésére.