Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Dabasig nyúlik. IV. Béla telepítési akciója 1264 előtt ment végbe, ennek eredménye az, hogy forrásaink később Csepel-szigeti, Nagy-sziget melletti kunokat emlegetnek .(178) Becsei Imre halálakor, 1335-ben Töttös, Vesszős és Tamás nevű fiai rabszolgákon osztozkodnak, ezek között Sándor kun feleségének és leányának sorsáról is döntenek. A Becseieknek Szigetbecsén és a vele szemben lévő Duna-Tisza-közi paton voltak birtokaik. (179) A Boroch (Borch), a Totón (Tolón?) és a Zoytur nevek együttes előfordulása, de még a Kemej is, amelyik kun személynévként is feltűnik, gyanússá teszi ezt a területet, mint kun szállásbirtokot. Az 1220-as évek végén Borc és fia, kun vezér magyar térítés következtében megkeresztelkedett. IV. László a kunok főembereivel együtt - köztük Tolón - szabályozta a kun társadalom életét, mely szabályozás a tétényi országgyűlésen törvényerőre emelkedett. (180) Az 1264-ben megnevezett Boroch föld még lakatlan. Egy 1386-ban keletkezett határjárás ugyanezen a területen, Dabas határától nyugatra a Kun út mellett balra nevezi meg Barcz falut, de még Bugyi falu előtt. Ismét az Ócsa-Dabas-Bugyi háromszögben vagyunk, ahol 1264-ben, 1272-ben Boroch föld, majd 1386-ban Barcz falu tűnik fel. A kétféle névalakkal jelölt föld és falu földrajzi egybeesése alapján Boroch-Barcz földrajzi nevet azonosítjuk és a kunokkal hozzuk kapcsolatba. Egyébként is Bugyiból a kunok szállásához vezető útról beszél az 1386-os oklevél, ami lehet, hogy távolsági megjelölés, de az sincs kizárva, hogy a közvetlen közelre mutat. Tovább erősíti a feltevésünket a kunok egykori jelentlérétől, hogy Dabas és Bugyi között 1409-ben említenek egy Kunhegyet. (181)