Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

szaporodnak. Az ügyben Eyza pilisi comes és visegrádi várnagy járt el. Eyza szaracén főember, IV. Lászlónak bizalmasa, ha ezt a tisztet töltheti be. (155) I. Károly király 1318-ban Szentendrét a vámhellyel, a Kecskeszigetet a Tana nevű halászóhellyel, Rozsd-szigetet a Duna ágai között és a Vácrév falunál fekvő két ekényi földet elvette a vezsprémi püspökségtől és a visegrádi várhoz csatolta. (156) A visegrádi királynéi váruradalomhoz még más falvak is tartoztak - többek között - Pilis megye területén. Óbuda várost 1355-ben a király megosztotta az óbudai káptalan és a király, később királyné tulajdonjoga között, mellyel Nagy Lajos király egy már elmérgesedett birtokviszálynak a befejezését kívánta elősegíteni. Az óbudai királyi majd királynéi uradalomhoz is több falu tartozott a környéken. A királynéi uradalmak (Csepel-sziget, Óbuda és Visegrád) egyesítése is végbement a XV. században. Ennek egyik apró, bár figyelemre méltó heraldikai-szfragisztikai bizonyítéka a Szentendrei szigeten lévő Tótfalunak a XVII. században használt pecsétje. Ennek a településnek a pecsétje teljes mértében megegyezik Óbuda város pecsétjével, amelyik a város kaputornyát és képét ábrázolja. A torony két oldalán az Árpád-sávokkal egyesített Anjou-liliomos és a Piast-sasos címer látható. (157) Nagy Lajos király 1343-ban adományozta Óbudát tartozékaival és jövedelmeivel együtt édesanyjának, Erzsébetnek, aki a lengyel Piast dinasztiából származott. Az anyakirályné 1380-ban kelt végrendeletében Óbuda várát és uradalmát ifjabb Erzsébet királynéra hagyta stb. (158)