Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

A nádor utasítására egy hatalmaskodás kivizsgálásáról tettek jelentést Pest megye szolgabírái Üllőről, mely jelentésben számos hegyesi tanú szerepel 1522. okt. 1-én (98) Az 1550-es években Eger várába menekült Pest megye hatóságának ezek a részek maradtak a legközelebbi területei, mignem 1552-től már Kunhegyes is bekerült a török adminsztrációba. Ezzel végetért ennek a Pest megyei corpus separatumnak a története. A török elöl Üllőről elmenekült Pest megye hatósága 1552. jun. 15-én még Balaszentmiklósón tartotta összejövetelét, mely település Törökszentmiklós határában volt és a Hegyes, Kenderes, Bő által alkotott corpus separatum határán feküdt. (99). Az összejövetel helyének kiválasztásába bizonyosan belejátszott az a tény, hogy ekkor már Pest megye nemesei kiszorultak a megye törzsterületéről és igazgatásuk alatt valóságosan már csak az a corpus separatum állt. I. Ferdinánd 1552. évi decretuma 39. tc-je ismét intézkedett a vármegyéktől elszakított részeknek a visszakebelezésére. "Továbbá a vármegyékből, ezekben a háborús időkben kiszakított részeket azokba kebelezzék vissza; úgy mint Hevesben, Hontban és másokban." Az 1552. évi török hadjáratok és hódítások már pusztán elméleti kérdéssé tették Pest és Heves megye problémáját az elkülönített községekkel kapcsolatban. Ebben az évben tehát a török által gyakorlatilag, a magyar törvényhozás útján pedig törvényileg is megszűnt az az enkláve, amelyik 1467-1552 között Pest megyéhez tartozott Heves megye területéből.