Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

"Klerikális" nevét eltörtlendő egy ambiciózus helyi vezetőről Lászlófal vára, sőt Alsólászlófalvára és Felsőlászlófalvára változtatták hivatalosan. Ezt a nevet viselte 1952-1987-ig. (93) A gyér adatokkal vázolt terület, a Bor-Kalán nemzetség egykori birtoka a koraközépkorban a Szegedről, illetve Csongrádról jövő utak összefutottak és innen már egyesülve tartottak Pest-Budára. A középkor második felében ezen a területen Pest megye terjeszkedett délkelet felé. Ugy azonban, hogy az eredetileg Csongrád megyéhez tartozó terület előbb Külső-Szolnok megyéhez került, mint láttuk Nagykőrösig, sőt Abonyig, majd ezután jutott Pest megye birtokába. Pest megye 1565. évi adólajstromában szerepel - például - Kisalpár (Kysalpar), mely 6 portás település Szolnoktól délre létezett a Tisza mentén, eléggé ambiciózus adókivetés ez, ha tekintetbe vesszük, hogy Szolnok vára és városa a töröké 1552. szept. 4-től. (94) h. Pest megye corpus separatumai A Heves megyei Szentgyörgycsányt 1515-ben II Ulászló úgy csatolhatta Werbőczy István kérésére Pest megyéhez, hogy az a birtok területileg érintkezett Pest megye korábbi határával. Mint más esetekben is láttuk, ilyen területi át illetve elcsatolás gyakran előfordult. Vannak azonban olyan átcsatolások egyik megyéből a másikba, amelyek területileg nem érintkeznek saját megyéjükkel, ezeket neveztük el corpus separatumoknak.