Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

c. Pest és Pilis megye A Duna kétparti Pest megyének jobbparti részén megszervezett pilisi erdőispánság természetesen a hatalmas pilisi erdőségre terjedt ki. Ez az erdőség, ez az erdőispánság azonban kisebb volt, mint a Pest megye Duna jobbparti területe. Az erdőispánság és a belőle majd kialakuló nemesi megye területe mintegy Pest megye területének gyűrűjében helyezkedett el. így tehát beszélhetünk Pest és Pilis megye határairól is, melyek "szárazföldi" határok, ezek mellett létezett még természetesen a Duna is mint "vizi" határ. Bobald (Bobag) birtok Csik falu közelében volt, 1348-ban Pest megyeinek írják. (46) Kezekuthy birtok 1255-ben Pest megyében van, Keza birtok ugyancsak Pest megyében tűnik fel 1339-ben. Simon de Keza (1282-1285) feltételezhetően innen vette a nevét. Kezakoachy birtok 1355-ben Pilis megyeinek íratik. Véleményünk szerint ez a mai Nagykovácsi a Budai hegységben. (47) A Rozgonyiak 1339-1389 között szereplő Pest megyei birtokai, Sydoud (Sydoeghaz), Apateluk, Gurgetegh, Bod, Keza és Bebech szintén ezen a tájon, Pest és Pilis megye határai között feküdhettek. (48) Figyelemre méltó, hogy a Keza-val együtt szereplő birtokokat Györffy nem vette fel Fejér megyei gyűjteményébe, csupán csak Keza birtokot azonosította Ginza pusztával Alcsútdoboz határában.