Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

az se,' hogy Bicskét a vámmal 1450 dec. 30-án a fehérvári keresztes konvent oklevele Pest megyeinek mondja. Ettől a hármashatártól kezdve Pest vármegye még felnyúlt észak felé, Marótnál és Dömösnél elérte a Dunát. Perbál, Tinnye, Csaba is Pest megyéhez számított a Pilis aljában. Csabát és Bobágyot 1348-ban együttesen nevezi az oklevél Pest megyeinek. Bobágy Csik falu közelében volt, Pest és Esztergom megye határával kapcsolatban azonban már teljesen közömbös. (37) Egy 1453-as oklevélben Bicskével együtt szerepel Csapoly birtok is, melyet 1453-, 1465-, 1467- és 1516-ban is Pest megyeinek mondanak az oklevelek. Nos, Csapoly birtok mindig Bicskével fordul elő, jelenleg Csabdi néven közsgé Bicskétől északra. (38) Csév település, amelyikből több volt Esztergom és Pest megye határán, ugyancsak elgondolkodtató, 1288-ban az egyik úgy szerepel, hogy Esztergom vármegyében van és a veszprémi egyházmegyében (Chuu de comitatu Strigoniensi et de dyocesi Vesprimiensi). (39) Csév település tehát, amelyik a veszprémi egyházmegyébe tatozott, eredetileg valószínűleg Visegrád megye része lehetett, amelyet 1002/1009-ben I. István király a veszprémi püspökség alá rendelt. (40) Még ettől is figyelemre méltóbb, hogy 1274-ben említik a Csévről a Kürtbe (Kurth) menő nagyutat és hogy Csaba és a kürti népek földje egymással határos. (41) Kürt birtokot 1394/1409-ben és 1429-ben Pilis megyeinek nevezik, 1453-ban és 1465-ben azonban Pest megyeinek írják. (42)