Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Pest és Fejér megye dunántúli határa Érd és Százhalom között indult ki a Dunától és áthaladva a Benta patak völgyén az egykori Székely települést kerülte meg délről. Innentől egy darabon a Benta és a Szent-László-víz vízválasztóján haladt Tárnoktól délre, majd Zámor és Sóskút között folytatódott, bár a Tordastól északra fekvő Kuldó részben Pest megyéhez, részben Fejér megyéhez tartozott, ahogy 1337-ben írják. Maga Tordas is, mint a nyulakszigeti apácák birtoka 1444-, 1448-ban Pest megyeinek mondatik. (31) Bia a Torbágy erdő alatt 1192-ben említettik először, tőle délre Etyek már Fejér megyében tűnik fel, igaz, nagyon későn, először 1469-ben említve. Északnyugatra tovább haladva, Bicske mindigis Pest vármegyébe tartozott, tőle északra Mány a középkorban Esztergom megye része volt. A Bicskétől északra elterülő Szentlászló azonban még Pest megye részét képezte 1318-as adat szerint. (32) Tárnokot egyébként még a XVI. század elején is Pest megyeinek írják az oklevelek. Kizárt dolog, hogy éppen a Fejér megyei ispán, Somi Gáspár kötelezvényében tévesztenék el annak Tárnokon lévő birtoka kapcsán a megyei hovatartozást. Somi Gáspár, Fejér megyei ispán ugyanis 1513. jul. 2-án a budai káptalan előtt maga nevezte tárnoki birtokát Pest megyeinek. Tabajdot, mint az étyi (ruszkai) Kornis(fi) család birtokát 1455-, 1467-, 1475- és 1493-ban Pest megyéhez számítják. A Tabajdon birtokos Vértesi, Mikebudai, szajoli Török és a Czirai család birtokait 1463-ban Fejér megyeinek írják. Tabajd ezek szerint ugyanazon időben részben Pest és részben Fejér megyébe tartozott.