Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

nemesség, amelyik Pilis nemesi vármegyét létrehozta a XIII-XIV. század fordulóján. Ha ezt a logikus rendet nem fogadnánk el, akkor semmiféle s magyarázatot sem találnánk arra, hogy hogyan került másként Pest megye joghatósága alá a Duna jobbpartnak egyetlen négyzetkilométere is. Különösen olyan, a Dunától távol fekvő részek, mint Tordas, Bicske, Tárnok, Solymár, Kürt stb., melyeket a következőkben részletesen tárgyalni fogunk. Pest comitatus IV. Béla 1255-ben kelt oklevelében bukkan fel legelőször, amikor Kezv földet Seywredus Fejér megyei ispánnak adja, de azt a Telky-i apát is magának követeli. Ebben az esetben Dunakeszi előzményéről van szó. Ezt teljes mértékben igazolja az, hogy 1317-ben a király~á-Seywredus fia Erdő megtalan halála következtében reá visszaszállt birtokait, Sződöt, Gödöt és Keszit, mások mellett a Széchy család ősének adományozta (6) Második említése Pest comitatusnak 1264 körűiről származik, amikor István ifjabb király udvarbírája a gonosztevők megbüntetésére vizsgálatot folytat le Ozlar föld ügyében, mely Patery-i Kristóf és Péter örökös birtoka volt. (7) Az itt előforduló helynevek Péteri és Oszlár a Duna balparti Pest megyében találhatók. Harmadik említése Pest megyének 1266-ból való, amikor Gvanda, Mischla és Foncol földeket említik. Foncsolból Tölgy faluba (Csongrád m.) vezetett ut 1264-ben. (8) Foncsol pedig az ismert Gyónnál volt határos.