Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Az 1002/1009-ben egyetlen egyszer említett Visegrád vármegye helyébe lépő Pest vármegye kialakulására minden bizonnyal a váci egyházmegye létrehozása 1030 körül volt döntő befolyással. A váci püspökség legelső "megyéje" csakis Nógrád lehetett, hiszen maga Vác is Nógrádhoz tartozott, sőt a Rozsd sziget északi része is, ahol később Kisoroszi falut találjuk a forrásokban. A váci egyházmegye területét láthatóan - korábban megalakított egyházmegyék területéből kellett elvonni, így keletkezett Nógrád vármegye alsó részén a nógrádi főesperesség Esztergomtól, a pesti és szigetfői főesperesség Veszprémtől, a csongrádi főesperesség Csongrád megye Szegeden felüli részéből Kalocsától, valamint a szolnoki főesperesség Egertől elcsatolva. Evvel a szervezeti lépéssel jött létre az a helyzet, hogy a váci egyházmegye öt fél megyéből áll a DunaTisza közén és hogy maga a főváros területe megoszlik, a balparti rész a váci, a jobb parti rész a szigetekkel együtt a veszprémi püspökség joghatósága alá tartozott. (4) Az 1002/1009-es oklevél nem mondja ki, hogy Visegrád vármegye Duna kétpati, de ebből az oklevélből ez következtethető ki. A veszprémi egyházmegye tartozékainak leírásából ugyanis kiderül, hogy a veszprémi püspökség átnyúlt a Dunán keletre, övé volt itt Fejér megye Duna-Tisza közi része, melyből a szigetfői és Visegrád megye Duna-Tisza közi része, melyből a pesti főesperesség alakult. Ez a két főesperesség azután a váci egyházmegye megszervezésekor átkerült a váci egyházmegyéhez. (5) Visegrád vármegye eredeti kétpartiságát az is bizonyítja, hogy a helyébe lépő Pest megye is Duna kétparti volt, mint azt a későbbiekben bőséges adatokkal bizonyítani fogjuk. Pest megye Duna jobbparti részén, a Pilis hegységnek tekintett területen jött létre azután a királyi edőispánság, majd az itteni királyi birtokok eladományozása révén keletkezett az a pilisi