Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

5. A PALLOSJOG, A "SZABAD ISPÁNSÁG" PEST, PILIS, SOLT MEGYÉBEN ÉS A CSEPEL-SZIGETEN A XIII. század végéig a király képében a királyi vármegye ispánja, majd ezután a megyei törvényszék élt a halálos Ítélet jogával. A nagybirtokosok és a városok igyekeztek a halálos Ítélet jogát, a pallosjogot (ius gladii) birtokaik területére megszerezni. Az ezzel a joggal felruházott földbirtokos "liber comes", azaz szabad ispán lett. A szabad ispán Ítélőszéke halálos ítéletet hozhatott, ha a bűnt a birtokán követték el vagy ott fogták el a bűnöst, bárki ember volt is az. A pallosjoggal rendelkező és halálos ítéletet hozó, végrehajtató személy kizárólagosan csakis a királynak, a királyi bíráskodás legfelsőbb fórumainak volt felelős. A pallosjoggal rendelkező birtokos birtoka határain akasztófákat állíttatott fel, jogának kinyilvánítása céljából.