Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Gyarmati Balassa Imre gróf, Gyarmat várának főkapitánya (és Balassagyarmat névadója!) 1656-ban királyi adománylevéllel magára ruháztatta Pest-Pilis-Solt vm. főispáni tisztét. A megye jegyzőkönyvében főispánként először 1656. ápr. 20-án találkozhatunk a nevével éppen a tisztújítás napján, Pest-Pilis-Solt vm. generális congregatioja 1656. jul. 25-i ülésén Füleken tiltakozott is gróf Balassa Imre főispáni méltósága és a királyi adománylevéllel ráruházott hatalom miatt, mert azt a törvénnyel, a nádori méltósággal és Pest-Pilis-Solt vm. szabadságjogaival ellentétesnek ítélte, ezért a nádor és a megye a maga nevében tiltakozott. Mivel pedig Balassa gróf a helyszínen elmulasztotta a viszont tiltakozást (személyesen vagy meghatalmazott képviselő által), a megye közgyűlése ezt beleegyezésnek minősítette. (323) Valami nagy reménye azonban nem lehetett a megyének Balassa Imre főispánságának az elhárításához, mert rögtön el is határozták, hogy Balassa Imre főispáni beiktatása ügyébe közte és a megye között nehogy ellentét támadjon, elküldik hozzá követként Jánossy Mihály szolgalbírót és Dienes György esküdtet. (344) Balassa Imre pályája ekkor felívelőben volt. Balassa Ferenc és Imre, mint társbirtokosok 1652-től viselték Gyarmat várának főkapitányi tisztét, mely rang és hivatal fokozatosan az erélyesebb Balassa Imre kezébe csúszott át. Ő 1656. augusztusában elfoglalta a töröktől Divény várának suburbiumát (Nógrád m.), amely eseményről a nádor értesítő levelét PestPilis-Solt vm. közgyűlése 1656. szept. 15-én ismertette. (345)