Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Ennek alapján úgy véljük, hogy Ujszászi Lőrinc alispán a váci, vagy a pesti (Pest eleji később) járást tartotta meg magának, Hatvány János járása az alispán döntésének függvényeként talán a váci lehetett. Ha arra gondolunk, hogy ez a Hatvány család Gödöllőn és Besnyőn volt birtokos. (331) Gödöllő és környéke ekkor a váci járásba tartozott. Sáry János a Pest megyei Sári település nevét hordja családnevében és régi köznemesi familia a megye közéletében. Kizárásos alapon arra gondolhatunk, hogy ővé volt a kecskeméti járás. Szunyogh György a mindenkor Solt megyébe tartozott Szúnyog faluban birtokos Szunyogh család tagja, feltételezhetően ővé volt a török által elfoglalt egész Solt megye, melynek korábban természetesen több szolgabírája is volt. (332) Ujszász lakott volt a tizenötéves háború (1593-1606) kitöréséig, annak során vált lakatlanná, lett puszta. (333) Egert 1596. okt. 13-án elfoglalta a török. Ezek az események ismét arra kényszerítették az Ujszászi családot, melynek feje Ujszászi Lőrinc alispán volt a háború előtt, hogy teljes egészében elmeneküljön Ujszászról. A család a tizenötéves háború után visszatért Ujszászra. (334) Eger várából elmenekült Pest-Solt megye hatósága ismeretlen körülmények között. Ujszászi Lőrinc alispánról az utolsó adatunk 1587-ből származik. A Pest-Pilis-Solt megye gyűlésére vonatkozó további adatok csak 1632-ből valók, amikor a megye Szécsényben tartja központját. (335) A megye hatósága azonban innen is tovább költözött, 1638. ápr. 14-én készült Füleken az a jegyzőkönyv, amelyik ismereteink szerint legkorábbi ebből a városból, várból és saját megjelölése szerint Pest-Pilis-Solt megye generális congregatiójának jegyzőkönyve. (336)