Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Azonban a Szent István király korabeli alapítású kalocsai érsekségnek Kalocsán állott érseki vára kezdeteiről sem tudunk semmit. Történetét az is homályba borítja, hogy a kalocsai érsekség a XII. században Bácsban székelt, ahol szintén volt vár. (311) A kalocsai érseki vár ispánjának igazgatási tevékenységére világít rá az az 1387. jun. 1-én keltezett oklevél, miszerint Pestyéni István mester kalocsai várnagy a sárközi érseki nemesek ispánjaként szerepel Bakold és Péterfölde birtok közös határának a megállapításakor, (comes nobilium archyepiscopalium de Sarkuz) (312) Szerdahelyi Ders fia Márton 1393-ban viselte a kalocsai várnagyi tisztséget, igazgatási tevékenységéről nem tudunk semmit. (313) Zsigmond király 1409-ben a kalocsai egyházi nemesek kiváltságait oklevélben erősítette meg. Eszerint a "sárközi szék" székszervezetének igazgatását az érsek, illetve az apát által kinevezett ispán és két választott szolgabíró végezte. Az ispán, mint láttuk olykor a kalocsai várnagy volt. Bőséges adatok hiányában is valószínűsíthetjük, hogy a kalocsai érseki vár várnagya legkevesebb az érsekség nemes jobbágyai felett ispánkodott. (314) Ebből a funkciójából nőhetett ki azután, hogy egész Solt-szék, annak "világi" része felett is ispáni jogkört gyakorolhattak. István bíbornok, kalocsai érsek, kancellár 1470. jan. 9-én Budán kelt levelében értesítette Vozwan-i János és Dorozlo-i Benedek kalocsai várnagyokat és egyben solti széki ispánokat, hogy Mayoshaza-i Balázs budai várnagyot és fiait, Mihályt 4 és Mátyást a török ellen induló seregbe való belépés alól felmentette. A fiúkat azért, mert ők az apjuk, a budai várnagy mellett látják el feladatukat. (315)