Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Eyza-Ayza ispán egyébként 1296-ban III. András király elleni hűtlenség vétkébe esett. (280) Valószínűleg 1284. évi előzmények után Eyza pilisi ispán, mint királyi ember 1285. márc. 14-e utáni időben Rosd nembeli Herbordot és fiait beiktatta a "pilisi erdőőrök Bogud nevő földjébe" csereképpen, mert Herbord átengedte a királynak Morus nevű földjét, melyet az uralkodó a visegrádi várhoz csatolt. Eyza ispán és várnagy mindkét minőségében szerepel az ügyben. Ő a pilisi erdőőrök főtisztviselője, ő a királyi vár várnagya, melynek tartozékait Maros földdel (Hont vm.), Marossal, melyet 1297-ben "villa regalis Morus" említenek, növeli a király. (281) Ugyanakkor "nemesek" és a király között hajt végre birtokcserét. A Rosd nembeliek, akiknek birtokaik a Rozsd-szigeten és a vele szemben fekvő dunai partszakaszon fekszenek, növelik az egykori erdőőrök Bogud nevű földjével birtokaikat. A király pedig megkapja a legelőször 1257-ben említett Morus földet Visegráddal szemben a Duna másik partján, mely éppen ennek az akciónak a következtében fejlődik királyi faluvá, 1324-ben már egyenesen "civitas Marus alias Neustath". Az utóbbi névváltozat arra is utal, hogy németekkel telepítették be az egykori Maros terrát. : >v Valószínűleg 1298. évi áthúzódó per az, amelyik István pilisi apát és Kázmér fiai között folyik Borony (Burán, Búron, Boron) föld miatt. Ebben a perben a pilisi apátnak harmadmagával és három "pilisi nemessel" együtt esküt kellett letennie.