Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

2. PILIS MEGYE SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE Béla ifjabb király pristaldusa Horvátországban Péter pilisi ispán 1225ben, ő nyílván erdőispán, akkor is ha a Sibrik dombon álló, római előzményeket felhasználó Visegrádon volt a hivatalos székhelye. A tatárjárás utáni első ismert pilisi ispán, Fülöp beiktatta az esztergomi káptalant az esztergomi vám teljes birtokába a király ítélete alapján, ahogy azt Csák királyi tárnokmester és soproni ispán bizonyítja 1251. máj. 19-én. (275) Péter és Fülöp pilisi ispán is királyi parancsra jár el, mint pilisi királyi erdőispán, aki urának parancsát köteles teljesítem az ország bármelyik pontján. Pilisi "nemesi" ispán minőségében ugyanis jogköre nem terjedhetne ki Horvátországra és Esztergom megyére. Ebben az időben Pilis nemesi megyéről tehát még nem beszélhetünk.