Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

I. Lipót 1659: 76. tc-je kimondja: "A karok és rendek Ő felsége jóságos elhatározásához és az 1492-ik évi 100-ik és 1495-ik évi 20. és 24. t. czikkelyékhez ragaszkodván, rendelik, hogy Pest, Pilis, Solt vármegyéket a fentebbi törvényekhez képest, régi jogukban megtartván, eme megyék főispáni hivatala az ezennel különösen e megyéknek adományozott hiteles pecséttel együtt Magyarország mostam és jövendőbeli nádorispán urainál legyen és tettleg megmaradjon a kiktől különben is (Buda elvesztése után megszűnvén ugyané Buda város fővárnagyainak felettük volt hatósága) a főispáni teendők teljesítésében, függésben voltak." A törvényszöveg tehát úgy tudja, hogy Buda török kézre jutásáig, 1541-ig bizonyos hatósággal rendelkeztek Buda várnagyai Pest és Pilis megye hatóságai felett. Solt megye említése csak az egyesülés kapcsán kerül bele ebbe az együttesbe, mint amely fölött a budai várnagyok hatalmat gyakoroltak. Tudjuk, hogy Solt szék és megye esetében ez nem igaz, a XV. században éppenhogy Solt megye igazgatása fölött a kalocsai érseki várnagyok szerepe nőtt meg. De a török hódítás viharában a kalocsai várnagyok hatósága magától enyészett el, olyannyira, hogy azt már említeni sem volt érdemes, vagy már el is felejtették. c. Pest megye alispánjai Pest megyének alispánjai nem voltak, a megye igazgatását a három-négy szolgabíró végezte. Az első alispán, Borsva-i Benedek 1487. márc. 15-én tűnik fel legelőször a megye hatósága által Üllőn kiadott oklevélben. (259) Borsva-i Benedek alispán Szapolyai Imre nádor meghagyására kiküldte Berky Barnabást, Pest megyei szolgabírót, hogy Thardoson intézkedjék és az eredményről 1487. jun. 21-én Üllőn adott ki oklevelet. (260) Ekkor tehát