Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

csak három pesti sedria (1482, 1984, 1494) szakítja meg az 1472-1540 közötti üllői sedriák sorozatát. Külön kutatás tárgya kellene legyen Pest megye nemesi közösségének ingatlanai Szenterzsébetfalván és Üllőn. Teljesen világos, hogy felszámolta a megye korábbi helyét (ingatlanait?) Szenterzsébetfalván és feltételezhetően hozzá hasonlót, legalábbis megfelelőt vásárolt helyette Üllőn. Az 1467-1472 közötti "átköltözéssel" szakadnak meg Pest és Pilis megye közös közgyűlései is, melyre az eddigi kutatás nem figyelt fel, a két megye "egyesítésének" a bűvköréből ki nem látva. Pilis megye majd csak a XVII. század elején sodródik ismét Pest megye mellé, melynek legkezdetén a váci várnál végzendő közös ingyenmunka kapcsolata áll. Már 1478-1483 között számos megyében, köztük Nógrád megyében is, szüneteltek a közgyűlések (1478. évi 7. tc.) Pest megye hatósága a nádor nélkül tartja gyűléseit 1472-1540-ig Üllőn és Pesten is. Üllőn csak egyszer jelenik meg az országbíró, Szentgyörgyi Péter 1511. dec. 8-án és a nádor, Werbőczi István 1525. okt. 10-én. Egyébként a megye szolgabírái és az olykor fel-fel tünő alispán, már közvetlenül leveleznek a királlyal, a királyi kancelláriával. (244) Mátyás király azután a nagyfokú ellenállás következtében kénytelen volt eltörölni a nádori, mindpedig a proclamata congregatio generális intézményét. Az 1485-ben "A nádori tisztség tárgyában hozott czikkelyek", amikor Záponya Imrét tette nádorrá (1486. januártól), már egy szót sem szólnak a nádornak és a v^megyei nemességnek a korábbi kapcsolatairól.