Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Nógrád, Nyitra és Trencsén, Gömör és Torna, Poszony és Mosony, Győr és Komárom. És természetesen Pest és Pilis. Ezek a közös nádori vagy országbírói gyűlések azonban semmiképpen sem jelentik a megyék "egyesülésének" a kezdetét, folyamatát, mint ahogy azt Pest-Pilis vm. szakirodalma könyvtár számra állítja. Éppen úgy Pest-Pilis vm. kiváltságainak sem az a legnagyobbika, hogy közgyűlésein a nádor, az alnádor, az országbíró elnökölt. Ha ugyanis ezek az állítások megfelelnének a valóságnak, akkor az említett "páros" megyéknek is egyesülniük kellett volna és ugyanazokkal a kiváltságokkal birtak volna, mint a többi, és akkor az már nem is lett volna kiváltság. A nádori közgyűlések elsődleges célja a bűnözők, a gonosztevők (publici malefactores) megnevezése, felkutatása, üldözése és kiirtása. Mivel neveikről lajstromokat készítettek, ezt nevezték "levelesítésnek". A másik fő feladat a királyi és királynéi birtokok, javak és jogok visszaszerzése. A harmadik cél a nemesek ügyeiben való eljárások elrendelése, ítélkezés, bizonyítás stb. Pest megye első ismert nádori közgyűlése 1338-ban zajlott le, Drugeth Vilmos nádor Pécel ügyében intézkedett. (240) A nádori közgyűlések sorozatát meg-meg szakítják az alnádori (1407), az országbírói (1409), a nádori kiküldötti (1449) gyűlések. Végül a történetileg legkiemelkedőbb Pest-Pilis vármegyei gyűlés, amelyen Mátyás király elnökölt 1467. márc. 5-máj. 19. (ezekre a napokra vannak adataink!) között. Még 1492. szept. 25-én is illendőnek tartják megjegyezni, hogy 1467 óta, amikor a király parancsára Szentfalván a megye közgyűlést tartott. (241) Valószínű azonban, hogy a királynak fontosabb dolga is volt, mint végigülni ezt a két és fél hónapos megyegyűlést. Nyilván megnyitotta,