Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)

Bogár Jakab

Rettegett híre volt a családnak az Alföldön, ezért többen magukat Bogárnak kiadva jártak rabolni. Elég volt egy tanyán ez arra, hogy erőszak nélkül pénzt, ételt, italt szerezzenek. 1863. augusztus 1-én Kecskeméten egy Csordás Mihály nevű 25 éves jászjákóhalmi gulyás bojtárt akasztottak fel azért, mert magát Bogárnak mondva Paládics pusztán egy tanyán az ottaniakat agyonlövéssel fenyegette és kirabolta.

54 1864 januárjában Bakonyi Antal kecskeméti főcsendbiztos egy olyan embert állított a kecskeméti törvényszék elé, aki a szelei tanyák között magát Bogár Jakabnak mondva „szédelgett" és több tanyán erőszakos rablást is elkövetett. 1865 őszén - tehát Bogár Jakaba halála után két évvel - a szolnoki börtönből hat elítélt megszökött. Az egyiket, Eczetes Katona Imrét elfogták, sótalan bandájuk hírnevét növelendő - azt állította, hogy Bogár Jakab vezetésével jártak rabolni. Lipovniczky Imre gyöngyösi csendbiztos 1865. szeptember 18-án levélben értesítette Jancsics Antal váci kollégáját, hogy „kémei" jelentése szerint a Jászság szélén, a fényszarui oldalon kétszer is látták Bogár Jakabékat kocsival közlekedni. Még nem tudja hol lapulnak, de „nagyon ébren vagyok reájuk", írta a levélben.

55 Ilyen híre volt Bogár Jakabnak jóval a halála után, melyhez az is hozzájárult, hogy holttestét nem lelték fel. Ezért terjedhetett el még évek múlva is, hogy él és az Alföld tanyái között korábbi tevékeny életmódját folytatja. Azután elültek a róla szóló hírek, hogy helyette Imre bátyja megszépített legendája terjedjen a pusztákon és az irodalomban. Bogár Imréről már kivégzése után néhány héttel megjelent egy néhány oldalas füzetecske,

56 majd a következő évtizedekben számos irodalmi mű (regény, novella) választotta főszereplőjévé.

57 Ezeknek kevés köze volt a valósághoz. Ez történt más híres betyárral is. Úgy látszik a betyárvilág végleges eltűnésekor 54 14191/1863. U. o. 55 22177/1865. U. o. Ifj. Tatár Péter: Pesten 1862-ik évi július 19-én rögtönbíróságilag kivégzett ifj. Bogár Szabó Imre elhíresedett rablónak életleírása és halála. Pest, 1862. Bucsánszky ny. 15. 1. Pl.: - Forrai Dezső: Bogár Imre Bp. 1906. (regény) - Csömöri Béla (Kemény Gyula): Bogár Imre a csongrádi betyár. Regény az alföldi rablóvilágból Bp. (1907). - Fazekas István: Bogár Imre az erdők királya, Bp. (1937). (regény) - Bogár Imre a híres haramia vezér története, vagy a zsandár-világ áldozata, Bp. (1905). (Elbeszélés.) - Sojal Mier (Reim Lajos): Bogár Imre a vakmerő alföldi betyárvezér kalandos pályafutása és halála, Bp. (1907). - Fikaltér (Rétlaki Ferenc): Bogár Imre, Bp. 1905. (Elbeszélés) - Móra Ferenc: A madarásztói szépasszony, In.: Móra Ferenc: Göröngykeresés, Bp. (1935.) 86-93. 1.