Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)

Bogár Miska

A következő napokban s hetekben még többször kihallgatták Pesten az ügyészségen és a törvényszéken. Bubánt mintha kicserélték volna. Arra már emlékezett, hogy Kecskeméten született, arra is, hogy három évvel azelőtt Félegyházán másfél évet kapott házásásért és lopásért. Azt viszont tagadta, hogy ismerte Deklinánét, kijelentette, hogy nála sosem járt. Állította, hogy Pilisről való szökése után Mérgesen (Halas mellett) Nebízdrá József juhászbojtárnál volt nyolc hétig. Itt hallotta Bogár Miska esetét. Arra a kérdésre, hogy miért vallotta Ballá előtt azt, hogy Deklinánét ismerte, az válaszolta, „azért, mert vertek és el kellett vállalnom." Kecskeméten is azért vallott az ismeretség mellett, mert félt, hogy ott is megverik. Visszavonta azt is, hogy járt valaha a vacsi doktornál. Nem mintha Ballá főcsendbiztostól nem tellett volna ki néhány pofon a vallatásnál, de Bubán ottlétét a Deklina tanyán Bogár Mihály vallomása is megerősítette. Bubán a Bogár bandában nem játszott jelentős szerepet, másokkal viszont több bűncselekményt követett el. 1861-1863 között Vas Kovács József és Roszkocsi Horváth Ferenc társaságában több rablásban vett részt „fegyveres kézzel", s a tettlegességtől sem riadt vissza. Bubán és társai perében Pest megye fenyítő törvényszéke 1864. június 16-án hozott ítéletet. A társak súlyos, vasban, „szeszes italoktóli folytonos tartózkodásban eltöltendő" börtönt kaptak, heti két nap böjttel, kártérítéssel és rabköltséggel színesítve. Bubán nem élte meg az ítélethirdetés napját. 1864. április 4-én a vizsgálati fogságban tüdővészben meghalt.