Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

I. A DEMOKRATIKUS ÉS EGYSÉGES KÖZOKTATÁSÜGY MEGTEREMTÉSE (1944-1948) - 1. PPSK vármegye helyzete a felszabaduláskor

12-13.) Kádár János így értékelte: "A demokratikus Magyarország alappilléreit jelentik a népi demokráciának ezek a friss, eleven szervei; a földigénylő bizottság, az üzemi bizottság és a nemzeti bizottság." (2o) A Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vár megyei Nemzeti Bizottság Budapesten alakult meg 1945. március 19-én. Kezdetben 24 tagú volt, amelybe mind az 5 demokratikus párt, valamint a Szabad Szakszervezetek 4-4 tagot delegáltak. A Hatos Tanács a pártok és a szakszervezet l-l képviselőjéből állt. A megyei NB megalakulásáig a megye területén már mindenütt létrejöttek a községi, városi és járási nemzeti bizottságok. Házi Árpád, a vármegye kommunista alispánja szerint a nemzeti bizottságok politikai szerepe mellett igen jelentős volt gazdasági feladatuk is. "A Függetlenségi Frontba tömörült pártok megalakították a Nemzeti Bizottságokat. A Nemzeti Bizottságok pedig megindították a munkát a rommá, pusztított, halálra itélt vármegyében." (21) A Nemzeti Bizottságok feladatai, működésük során fokozatosan elkülönültek az államigazgatási feladatoktól. Elsősorban a politikai irányítás helyi csúcsszerveivé váltak, éppen ezért érthető, hogy minden párt