Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS JELENTŐSÉGE KÖZOKTATÁSUNKBAN

lámát." (2o2) Az egyház és az állam . közötti ellentét már az iskolák államosítása előtt, 1947 tavaszán a fakultatív vallásoktatás be­vezetése körüli vitában kiélesedett. Akkor szerveződött a Demokrata Néppárt vezetésével a Katolikus Szülők Szövetsége, és tiltakozó mozgalmuk országos méretűvé vált. Ortutay Gyula arra figyelmeztette Mindszentyt, hogy ez nem az ő terve volt, de ha folytatódnak a tüntetések, akkor benyújtja a törvényjavaslatot a Parlament­be, ahol azt megszavazzák. "Felhívtam a figyel­mét az 1945 őszén nyomtatásban megjelent művelő­déspolitikai tervezetre és arra, hogy az egyhá­zi iskolák helyzete nem maradhat változatlan, de ezeket a terveinket nem sietjük el. A fa­kultatív hitoktatás bevezetése csak következ­ménye, s nem előzménye lehet az iskolák álla­mosításának." (2o3) A koalíció pártjainak erről a kérdésről hasonlóan nyilatkozott: "A javaslatot helytele­nítettem, provokatív elővétele volt a fontosabb törvény, az iskolák államosítása előtt. Érthe­tően a Baloldali Blokk a javaslatot nem utasít­hatta el akkor sem, de egyetértett velem, hogy időszerűtlen, elhamarkodott volt kitűzése, ­hogy azután a javaslat félretétele mellett döntöttünk, megzavarva a jobboldalt, végül is

Next

/
Thumbnails
Contents