Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

II. AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁÉRT FOLYTATOTT HARC GYŐZELME (1948) - 4. Az államosítási törvény végrehajtása és megvalósulása

Ezután a 1.lol-ll-l/195o/IX.15.

/VKM sz. rendelet előírta, hogy a vallásórát az utolsó tanítási óra után, és csak az iskolában lehetett megtartani. Vallástanból a tanulók osztályzatot nem kaptak. A hitoktató munkáját, tanmeneteit és óravázlatait a tanügyi hatóságok a többi nevelőre megállapított szabályok szerint ellenőrizték. (198) így dőlt el tehát a harc, amit még 1947 tavaszán kezdeményeztek a koalíciós pártok vezetői a pártközi értekezleten a fakultatív vallásoktatásról. Ez a harc az iskolák államosítása előzményeként indult, végül annak következményeként valósult meg. Hozzájárult még ehhez az 1947 :XXXIII.tc. is, amely a vallásfelekezetek teljes egyenjogúsításáról rendelkezett, s ezáltal szintén "lépcsőfokot" jelentett az egyházi iskolák államosításához és a fakultatív hitoktatás bevezetéséhez. "Akik nem élték át ezeket az eseményeket, s nem ismerik a kor dokumentumait, könnyen eshetnek a kételkedés hibájába: valóban ilyen viták és harcok közepette formálódott, fejlődött az állami oktatás? Ilyen társadalmi érdeklődés kísérte az államosítást? Az volt a szándékunk, hogy bemutassuk: 1948 tavaszán a magyar társadalom valós problémái kerültek a vita középpontjába, s nem a mozgalmi romantika szülte