Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)

I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 3. A pecsétek használata - d. Saját pecsét használata, terminológiai bizonytalanság

lam csúcs szervéhez,kiiktatva a megyét, ez nyilván a megyehatóság ellen évszázadok során felgyülemlett ellenérzés egyenes következménye. Az aszódi "élelmezési osztály" a "magyar nemzeti tanács" közvetlen szervének tünteti fel magát 1918. dec. 12-i pecsétlenyomatán. Veresegyház tanácsa nem más, mint a "köztársasági tanács" helyi szerve, az isaszegi munkástanács sem más, mint a "tanácsköztársaság" egyenes leszármazottja, ahogy a felsőgödi direktórium, a gödi direktórium, a nagykőrösi városi direktórium, az ókécskei községi direktórium, a prónayfalvai munkástanács is közvetlenül a "magyar tanácsköztársaság" helyi szerve. A kistarcsai Gép- és Vasutfelszerelési Gyár R. T. sem állami tulajdon, hanem a magyar tanácsköztársaság tulajdona. A közigazgatási /városi, községi tanácsok és direktóriumok/ pecséteken 1919. június-júliusában bizonyos "konszolidáció" figyelhető meg, amikor újonnan vésetett pecsétjeiken visszatérnek a függelmi sor, néha az állam, de mindenképpen a megye és sokszor a járás feltüntetéséhez. Mende munkástanácsa már 1919. ápr. 24-én olyan bélyegzőt használt, amelynek felirata szerint felrúgva az állami közigazgatás hierarchiáját, magát egyenesen az egy hónap és a három nappal korábban létrejött Magyarországi Szocialista Párt /MSZP/ helyi szervének tekintette. Vagyis nem választotta szét a pártot és az államot. A helyi közigazgatás nemzeti-, munkás-, katona-, paraszt-, földműves-, nép-, falusi stb. tanács terminológiájával és ezek kombinációival külön foglalkozni meghaladja a bevezető dolgozatunk vállalt feladatát. Csak az ezektől eltérő terminológia ju-eszmei pecsétfeliratokból emiitünk meg néhányat. A bagi tanács az "ipari és földnélküli szegénység" szervének tartja magát. A község lakosságának nagyobb része ekkor a MÁV-nál és a mult századig visszamenőleg a kőtörésben és a kövezésben szinte az egész Monarchia területén találta meg megélhetését. A bagi földnélküli szegénység a község szűkös határai között földet nem szerezhetve, a belterületen is elkülönülve lakott a Gazda-sortól a Kuka-soron, ami nem jelen-