Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)

I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 2. A pecsét-történetre kiható alapvető események

lomban részt vett és Magyarországra hazatért kommunisták és katonatömegek legradikálisabb elemei által importált frazeo­lógia érvényesült. Ez alól egyetlen kivétel volt, a magyar szociáldemokrácia régi munkásmozgalmi jelképe a kalapács, a két kezet fogó kéz, illetve a két kezet fogó kézben egy kala­pács. A magyar honpolgár a Tanácsköztársaság kikiáltásától fogva kezdte eltanulni a tanácshatalom, tanácsköztársaság, szovjet, diktatúra, direktórium, intéző bizottság, népbiztos­ság stb. nagy jövő előtt álló kifejezéseket és fogalmakat. Mint köztudott a Tanácsköztársaságot 133 napos fennállás után, mialatt sokszor és többhelyütt sikeresen küzdött meg a belső ellenforradalommal, többször felszabadító hadmüveietet inditott az Ausztriát kivéve, szinte körkörös gyűrűben támadó, antant szövetségben imperialista hóditó szándékaikat maximá­lisan megvalósitó szomszéd államok ellenforradalmi hadseregei ellen, melyek közül az északi hadjárat fényes győzelmet hozott, mialatt elviselte az antant államok diplomáciai és gazdasági blokádját, miközben nem sikerült közvetlenül elérni az orosz szovjethatalom katonai segítségét, végső soron a román kirá­lyi, a csehszlovák köztársasági, a jugoszláv királyi és a francia köztársasági intervenciós hadseregek katonailag, dip­lomáciailag és gazdaságilag megdöntötték. Belpolitikailag pe­dig a nemzet egyetemessége előtt, a nemzeti célok háttérbe utalása, bagatellizálása, a parasztság földhözjuttatásának a szövetkezeti ut kizárólagos erőltetése révén való elsikkasz­tása, elmellőzése, a magántulajdon elleni oly mértékű támadás, amelytől az 1980-as évek szocializmust épitő állama is na­gyon-nagyon messze van, valamint a "bevezetett ateizmus" stb. miatt megbukott. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. aug. 1-én lemondott és ugyanazon a napon szakszervezeti kormány alakult. Augusztus 3-án rendelettel megszüntették a Vörös őrséget, aug. 4-én fel­számolták a forradalmi törvényszékeket és visszaállították a régi bíróságokat, aug. 6-án az ipari és kereskedelmi válla­latokat visszaadták volt tulajdonosaiknak, aug. 7-én a köz­tulajdonba vett földeket is visszaadták. Augusztus 8-án köz­zétették a 3886/1919. sz. kormányrendeletet a közigazgatási

Next

/
Thumbnails
Contents