Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)

I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 1. A közigazgatási keretek és változásaik

ból csatolják a kunszentmiklósihoz. A megyehatár északkeleti részén azonban valóban voltak változások. A Belügyi Népbiztosság 1919. ápr. 9-én értesítette az aszódi járás direktóriumát, hogy Erdőtarcsa község /hoz zá tartozik Pusztateclak/ Nógrád megyéből hivatalos átcsatolá sáig is közigazgatásilag és a birtokrendezés szempontjából az aszódi járáshoz tartozik. A Belügyi Népbiztosság 1919. jun. 24-én értesítette PPSKk vm. intéző bizottságát, hogy Erdőtarcsát végleg odacsatolta az aszódi járáshoz.^ A vármegye közepén megszűnt a központi járás, községeit részben a biai, részben a ráckevei járáshoz csatolták. Uj járásként a Földmüvelésügyi Népbiztosság csupán a mezőgazdasági 5 irányitás szempontjából létrehozta a kiskunhalasi járást. A kiskunhalasi járás működése során azonban messzemenően túlhaladta a mezőgazdasági ügyek területét, önálló járásként kezdett funkcionálni. A Földmüvelésügyi Népbiztosság egy csoportvezetője 1919. jun. 10-én értesítette Czeglédy Endrét, PPSKk vm. műszaki főmegbizottját, hogy Heves vármegye hatvani járásából Hatvant, Hortot, Ecsédet és Csányt műszaki szempontból PPSKk vármegyég hez csatolták. Ezeknek a községeknek műszaki megbízottjai, felügyelői ezután PPSKk vm. központi műszaki főmegbizottjának jelentettek. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság PPSKk eredeti területén belül addig lappangó és valóságos, illetve operett jellegű, mondhatnánk a Patyomkin-jelenségek sorába tartozó községszervező energiákat is felszabadított. Ezek közül felsorolunk párat a teljesség igénye nélkül. Különösen a kispesti járás települései fejtettek ki nagy aktivitást, mely valóságos településszerveződési igényeken alapult. A nagyobb részben munkások lakta helységek Budapest közelségében, mintegy a fővárosi munkásság részeként viselked tek és nyújtották be közigazgatási igényeiket az uj idők lehetőségei között. Erzsébetfalva várossá nyilvánította önmagát 1919. máj. 1-én és felvette a Leninváros nevet. Soroksárpéteri ugyanakkor nevét Marxfalvára változtatta, majd 1919. jul. 4-én a járási tanács elnöke az önálló községgé való szerve-