Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)
III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 3. A vállalatalapítás
3. A VÁLLALATALAPÍTÁS A vállalattörténet következő mozzanataként megalapításának körülményeit kell tisztáznunk. Az első megválaszolandó kérdés az alapító, a tőkés vállalkozó személyének, portréjának megrajzolása. A 19. század közepétől induló tőkés vállalkozások szinte mindegyike egyéni, családi válLalkozás, így a korai korszakban még nagyobb jelentősége van a személyiség történelmi szerepének, s igy a businessman és csaLádja karrierje bemutatásának, igazán élővé akkor tehetjük a portrét, ha sokoldalúan ábrázoljuk a tulajdonos személyét, nemcsak mint a gazdasági-műszaki életben szerepet játszó üzletembert, hanem a közéleti tevékenységet folytató, társadalmi funkciókat betöltő politikust, a munkásokkal és az alkalmazottakkal kapcsolatban álló tulajdonost és nem utoLsósorban a család kiemelkedő tagját és családfőt. Az arckép megrajzolásához nyújtanak segítséget a következő kiadványok. Koroknai Ákos: A mag yarországi tőkés vállalk o zók típusai. In: Az üzemtörténetirás kérdései (Bp. 1979), Va rga László: Egy finánctők és kar rier . A Weisz-család é s Weisz Manfré d. (Történelmi Szemle 1983/1.). Viszonylag nagy számban találhatók meg a vállalkozók éíetrajzávaL foglalkozó munkák, mint pl. Gel 1erj M ór : A magyar ipa r ú ttörői (Bp. 1887), K e n éz Béla: Ipa ri öntudatunk ébresztői és munkáiéi (Bp. 1943), A sz á zesztendős magyar gyáripar ú ttö rői (Bp. é.n.) A tőkés tulajdonosok életmódjával, társadalmi és gazdasági viszonyaival foglalkozik Laky Dezső; Az iparosok szo ciális és gazdasági visz onyai (Bp. 1930) és Zenlay Dezső; Beszélő számok (Bp. 1935) c, munkája.
