Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 10. A munkásság és az alkalmazottak helyzete

10. A MUNKÁSSÁG ÉS AZ ALKALMAZOTTAK HELYZETE Az üzemtörténetirás lényeges területe a gyár mikrotársadalma eredetének és fejlődésének, ezen belül is a legnagyobb csoportot képviselő munkások helyzetének, szociális körülményeinek bemutatása. Vizsgáljuk meg a gyár munkásainak származási helyét, létszámának alakulását, rétegződését, szakképzettségét nem és kor szerint. Ábrázoljuk azt a folyamatot, melynek során a kisvárosi és a falusi rétegekből toborzódó emberek munkássá váltak, és ez a változás életmódban, kultúrában, szokásokban és a hagyományok ápolásában uj formákat hoz létre. Lehetőség szerint mindezt a társadalom épitősejtjében, a családban is elemezzük, de figyelmünket összpontosítsuk az üzemi dolgozók egyes rétegeire (művezetők, mesterek, segédmunkások stb.). Fontos feladat az életszínvonalnak a bérek és a helyi árak (reálbér és reálérték), a béren kívüli juttatások (végkielégítés, nyugdíj, segély, kórházi ápolási költségek, munkásLakás juttatás stb.), társadalombiztosítási rendszer, szakképzettség és a munkarend (munkaidő, vasárnapi munkaszünet), iskoláztatás és egészségügyi helyzet, öltözködés és táplálkozás függvényében történő kutatása. Tárjuk fel a munkásság és az alkalmazottak, illetve a tulajdonosok és a vezetők közti viszonyt, kapcsolatokat és érdekellentéteket, Írjunk a hűséges munkíisról és a jutalmat adó tulajdonosról, a munkarend ellen vétő és büntetést kapó alkalmazottról, munkásról; ugyanakkor a tőkés érdekeit "megsértő", ellenszegülő és sztrájkoló munkás-