Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)
III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 5. A vállalat működése
Az alábbiakban részletesebben foglalkozunk a Magyarországon leginkább elterjedt részvénytársaságok szervezeti felépítésével, ami általában - esetükben - független volt a gyártási profiltóL. A közgyűlés - a részvényesek testületi ülése - hatásköre formális volt. A közgyűlésen hozott határozat alapján fogadták el a mérleget. Az ülésekró'L felvett közgyűlési jegyzőkönyvből figyelemmel kísérelhetjük a részvények megoszlási arányát és az alaptőke változásait. A havonként, kéthavonként vagy negyedévenként összehívott igaz gatósági üléseken hoztak határozatokat az üzletmenet főbb irányainak kijelöléséről, a nyereségfelosztásának módjáról, a termelési és a szervezeti, személyi változásokról. Az igazgatósági ülési jegyzőkönyvek hűen tükrözik a résztvevő tőkés nagyiparosok hozzászólásait és a testületileg hozott döntéseket. Az igazgatóság évente üzleti jelentésben számolt be a közgyűlésnek az üzleti eredményekről. A felügyelő bizottság - a korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés - belső ellenőrző szervként működött. Feladata volt az ügyvezetés, az ügyvitel kontrolláLása, a pénztár vizsgálata, az éves számadás, a mérleg és a nyereség felosztásának elemzése és véleményezése. Jelentését írásban tette meg a közgyűlésnek. Az ügyvezető igazgatóság és titkárság végezte az ügyvitel, a termelés, az értékesítés és a számvitel irányítását, így az igazgató sági iratok adják a legátfogóbb és legsokrétübb képet a vállalatokról. A Legfontosabb iratokat, az okmánytárat külön gyűjtötték és őrizték.