Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 5. A vállalat működése

d) A korlátolt felelősségű társaságok (Kft. ) alaptokéjét a törzsbetétek képezték, melyek nem jelentek meg forgalomképes részvényként. Bármilyen célra megalakulhatott, kivéve a biztosítást, a bank- és pénzváltó ügyleteket. Magyarországon az 1930 : V. törvény segítette elo elterjedésüket. e) A kartellek azonos szakágazat különálló vállalataiból szerződés utján jöttek létre abból a célbóL, hogy felosszák maguk között az értékesítési és a beszerzési piacot. Az egyes vállalatok megtartják jogi és gazdasági önállóságukat. f) A konszern pénzügyileg egymástól függő, különböző profilú vállalatai (iparvállalatok, biztosító társaságok stb. ) csak formai önállósággal bírtak. g) A szindikátus a kartell fejlettebb formája, amelyben a tagok megőrzik jogi önállóságukat, de közös céget hoznak létre anyagbeszerzési, termelési és értékesítési kvóták megszabására, valamint a nyereség elosztására. h) A tröszt keretein belül az azonos profilú tagvállalatok szorosan együttműködnek. i) Az állami vállalatok áLtalában a kulcsfontosságú ágazatokban jöttek létre, mint pl. a közlekedés területén a MÁVAG. Ebbe a kategóriába tartoznak az un. közüzemek, melyek hatósági (állami, városi és községi) kezdeményezésre alakultak abból a célból, hogy többnyire valamilyen helyi szükségletet elégítsenek ki. A tőke a létrehozó hatóság kezében van. Ilyen üzemek voltak pl. a városi viz- és csatornamüvek, az áramszolgáltató vállalatok, a vágóhidak stb.