Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 4. A vállalatalapítás jogi lebonyolítása

Rendeletek Tára 1867-1948 (Bp. 1871-1948). időrendi sorrendben közli az ipari életre vonatkozó törvényeket, valamint a végrehajtásukra kiadott miniszteri rendeletek szövegét az Ipari törvénytár. I-II. kötet (Bp. 1898). Ne feledkezzünk meg az 1903 és 1950 között megjelentetett Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapjáról sem, mely sok esetben pótoLhatja a hiányzó forrásokat. A vállalatokat 1876. január 1-től megalakulásukkor nemcsak az I. fokú iparhatóságnál jegyezték be, hanem a törvényszékek keretén belül megszervezett cégbíróságoknál, ahol cégjegyzékbe vették a vállalatok Legfontosabb adatait. A részvénytársaságok esetében még bizonyos iratokat (közgyűlési jegyzőkönyv, igazgatósági jelentés és mérleg, igazgatósági tagok névsora) is be kellett rendszeresen terjeszteni a cégbir ós ághoz. Ugyanitt jelentettek be minden az alapszabály módosításával és a cégjegyzéssel összefüggő váLtozást. Sajnos a Pest Megyei Levéltárba nem kerültek be a Pestvidéki Törvényszék cégbírósági iratai, melyeket a Pest Megyei Bíróság őriz még. A cégjegyzésben, a vállalatvezető személyében bekövetkezett módosulást a polgármesternek is bejelentették, aki ilyen esetben kikérte az illetékes pénzügyi és gazdasági bizottság véleményét; az ügy esetleges jogi lebonyolításával pedig a városi főügyészt bízták meg. A községekben működő üzemek esetében a főszolgabíró intézte ezeket az ügyeket, s a változásokat itt is rögzítették az iparlajstromban. A cégbíróságok hivatalos lapja a Központi Értesítő - megjelent 1876 és 1949 között - közölte a bejegyzett cégek adatait (név, telephely, alapítás éve, profil, igazgatósági tagok névsora), igy bizonyos mértékig pótolhatja a hiányzó iratanyagot. Cégbírósági iratok találhatók a vállalati irategyüttesekben is-