Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

I. Bevezetés - 2. Az üzemtörténetírás tárgya és feladata

ket állit elő, esetleg szolgáltatásokat végez. E folyamat két állandó és egymást feltétéLezŐ tagja a termelőeszköz és a termelő ember. Az üzem fogalmába nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok, vállalatok, termelőszövetkezetek stb. is beletartoznak. Az utóbbiakkal azonban nem kívánunk foglalkozni. A teljesség érdekében érdemes még szót ejteni a gyáregység és az üzemegység fogatmáról. Mindkettő bizonyos önállósággal rendelkező termelési-szervezeti egység, ahol meghatározott termékeket gyártanak, részben önálló munkafolyamatokat végeznek. A kettő közötti különbség az anyaszervezethez fűződő alá-föLé rendeltségi viszonyuk szintjéből és nagyságrendjükből adódik. A fentiekre alapozva tehát most nézzük meg, mivel foglalkozik az üzemtörténetirás, mi a tárgya az üzemtörténetnek! Az üzemtörténetirás - szélesebb értelemben válLalattörténetirás - egy adott történelmi korszakban vizsgálja egy konkrét termelési-technikai szervezet (váUalat, gyár, üzem) gazdasági, műszaki, társadalmi, politikai, ideológiai és kulturális fejlődését. Ennek során súlyponti kérdésként azt kell tanulmányoznunk, hogy a termelési folyamatok és a termelőeszközök milyen módon és mértékben fejLődtek, a dolgozó ember hogyan változtatta meg ezeket, milyen kapcsolat alakult ki eközben a szervezet és az ember között és ezek a bonyolult kölcsönhatások miLyen formában jelentkeztek a szűkebb üzemi és a nagyobb társadalmi környezetben?