Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. 1868-tól 1945-ig

Amikor a kapitalizmus-kori forrásokról beszélünk, külön felhívjuk a figyelmet az egyes iskolák időszakos kiadványaira, az iskolai értesítőkre (néhol ezeket 1930-tól évkönyveknek nevezték), amelyek nagyon fontos adathordozók lehetnek. * Magyarországon 1848 után fokozatosan alakult ki az un. trifurkációs (három felé ágazó) iskolarendszer, ami azt jelenti, hogy a tanulók a kötelező elemi népiskola 5.-6. osztálya helyett másféle iskolatípusok (polgárik, gimnáziumok) keretei közt is továbbtanulhattak. A Tanácsköztársaság tett kísérletet egy demokratikusabb, 8 osztályos kötelező iskolatípus bevezetésére, ez azonban - az ismert okok folytán - nem valósult meg. Forrásainkról összefoglalóan el kell mondani, hogy ebben a korszakban megjelennek a primer, elsődleges anyagok, amelyek legjobban tükrözhetik egy-egy intézmény történetét. Jellemző még, hogy az irattükröződések következtében a magasabb szintű felügyelőhatóság iratai is adatok gazdag forrásai lehetnek. Forrásaink tehát bővülnek, rendszeresebbé, nagyobb mennyiségüekké válnak. Kutatásukhoz már kevesebb paleográfiai és idegen nyelvismeret, inkább szelektáló képesség és lényeglátás, alapos neveléstudományi tájékozottság szükséges. Nem szóltunk eddig a legmagasabb fórum, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium iratairól. Ezekről sajnos csak annyit kell tudnunk, hogy 1956-ban megsemmisültek. 4 G