Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 1. Témaválasztás és tájékozódás az adatok lelőhelyeiről

Ezekbe kell majd azután belehelyezni az adott iskola történetét, mindazt, amit az ott folyó oktató-nevelő munkáról, a személyi feltételekről, a tanulók társadalmi helyzetéről megtudunk a levéltári forrásokból. Hangsúlyozottan felhívjuk a figyelmet, hogy levéltári forrásokhoz, irott dokumentumokhoz csak a már emiitett alapismeretek birtokában szabad hozzányúlni. Eleve tudnunk kell, hogy mit is keressünk az iratokban, s ezt a tudást akkor szerezhetjük meg, ha körültekintően, mindenre kiterjedő figyelemmel szelektálva ismerkedünk meg a szakirodalommal. Forrásokra, levéltári iratokra vonatkozóan Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába 1-3. (Bp. 1951-1958, 1970. ) c. munkája ad elsődleges információkat 1848-ig. Összeállítása elemző módon tárgyalja az egyes témaköröket feldolgozó történeti munkákat is. Aki tehát 1848 előtti korokat választ, mindenképpen Kosáry Domokos könyve alapján kezdjen kutatásaihoz. A levéltári anyagban való elmélyedést, illetve a lelőhelyek felkutatását a levéltárak kutatószolgálata segíti a legjobban. A Pest Megyei Levéltár kutatószolgálata az 1526 utáni korszakokban kutató helytörténészeket várja, hiszen levéltárunk őrizetében vannak jórészt - egészen 1965-ig- a megyei oktatás- és iskolatörténet helyi forrásai, illetve azok egy része. Az 1526 előtti iratokat, latin nyelvű oklevelek formájában, egyedül az Országos Levéltár őriz. Levéltárunk, és Magyarország szinte valamennyi dokumentumokat őr ző intézménye közreadta már fond jegy zekét, ami a legalapvetőbb segédlet, hiszen abból megtudhatjuk egy-egy irategyüttes évkorét, terjedelmét, lelőhelyét.