Szabó Attila: Hogyan írjam meg termelőszövetkezetem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 9. (Budapest, 1985)

IV. Szakirodalom és források - 2. Levéltári és irattári források - a. Termelőszövetkezeti iratok

kezet működésének egy szűkebb területéről nyújtanak adatokat. Ezeket a jegyzőkönyveket legtöbb esetben nem külön kezelték, hanem az általános iratok közt találhatók. A tsz-eknél keletkezett iratok között a jegyző­könyvek mellett a másik fontos csoport a számviteli iratok. A gazdasági szervek működését /a bevételt-ki­adást/ a negyedévente készített és évente összesített mérleg, a szövetkezeteknél a zárszámadás tükrözi a legpontosabban, legszámszerübben. A zárszámadások bo­rítólapokba helyezett előnyomtatott űrlapokon készül­tek, esetleg bekötötték őket. A szövetkezeteknél rend­szerint az un. "ceruzás" fogalmazási példányok marad­tak, amelyek különösen értékesek, mert a felügyeleti, érdekvédelmi, hitelező és statisztikai szervekhez kül­dött példányok adatait - az 1950-es években - az el­várásoknak megfelelően esetleg megváltoztatták. A zár­számadás leltári munkalapokból /épületek, gépek, be­szerzések, felszerelések, beruházások, igás- , te­nyész- és növendék állatok, termények, takarmányok, gyümölcs, szőlő, bor, pálinka, állati termékek, mel­léküzemi késztermékek, anyagok és fogyóeszközök, a­dósok, rövid-, közép- és hosszúlejáratú bankhitelek, földalap, hitelező tagok, tagok, részesedésének lel­tára/ és mérlegből áll. A zárszámadás tartalma és for-

Next

/
Thumbnails
Contents